11 évvel ezelőtt halt meg Puspás Öcsi. Az Aranycsapat legendás kapitánya részese volt az azóta is dicsőségesnek számító, 6-3-as angolok elleni mérkőzésnek. A Honvéd játékosaként is mesés sikereket ért e. Az 1956-os forradalom leverésének hírére egy kiküldetést követően kint maradt, majd családja is követte.
Puskás Öcsi akármennyire is nagy sztár volt Magyarországon, disszidálása után az elit hazaárulással vádolta. Aztán 1981-ben a külföldi karrierje kinontakozása után hazalátogatott. Ez akkor szerepelt a vezető hírekben, és még azt is megengedték neki, hogy jelképesen a pályára lépjen.
– Azért jöttem haza, mert már sokat gondolkodtam azon, hogy illő volna hazajönni. 25 év eltelt. Játszottam a Madridban 9 évig, aztán sokáig edzősködtem mindenhol – mondta Puskás Öcsi a róla szóló filmben, majd riporteri kérdésre elmondta, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem azért volt távol Magyarországtól oly sokáig, mert attól tartott, hogy a disszidálása miatt retorziók érhetik. Már 1960-ban hivatalos dokumentumot kapott arról, hogy idehaza minden vádpont alól felmentették, vagyis, hogy semmi baja nem eshet, ha magyar földre lép. Még távozása előtt egyébként egyike volt a legbefolyásosabb személyeknek, ezért nem csoda, hogy minden magyar sportoló hozzá fordult, ha valamilyen apró-cseprő ügyet el kellett intézni. Puskás bejáratos volt a vezető elvtársakhoz, Farkas Mihályhoz és Nógrádi Sándorhoz is. Öcsi így tudott akár szabálysértési ügyeket is elintézni. Rákosi Mátyással azonban csak kétszer találkozott az egész életében, telefonon pedig sosem beszéltek.
– Nem volt félnivalóm itthon, mert soha senkit nem bántottam. A gyökereket soha nem vágtam el, mindig is magyarnak vallottam magamat. Ezen nem is akartam változtatni – fejtegette a labdarúgó, aki híres volt arról, hogy a spanyolországi éttermében mindig szívesen látta a magyar turistákat, és nem engedte meg nekik, hogy fogyasztásukat kifizessék. Mi több! Ragaszkodott hozzá, hogy ő szolgálja ki őket!
