Ferdinand Magellan (kb. 1480–1521) portugál származású felfedező, aki a spanyol korona szolgálatában vezette azt az expedíciót, amely elsőként kerülte meg a Földet 1519 és 1522 között. Bár maga Magellán nem tért haza – a Fülöp-szigeteki Mactan-szigetnél vívott csatában elesett –, útja bizonyította a Föld gömb alakját, feltárta a Magellán‑szorost és az első európai átkelést a Csendes-óceánon.
Élete és pályakezdése
Magellán Portugáliában, nemesi, de nem kiemelkedően gazdag családban született, valószínűleg Sabrosában vagy Portó környékén, 1480 körül. Fiatalkorában térképezést, navigációt tanult, majd a portugál flotta tisztjeként szolgált Indiában, Kelet-Afrikában, Goában és Malakkában, részt véve tengeri csatákban és gyarmatosító hadjáratokban.
1510-es évekre összeütközésbe került a portugál királlyal, ezért támogatást keresve Spanyolországba ment, ahol I. Károly király (később V. Károly császár) támogatta tervét: nyugati irányból, az Atlanti-óceán felől elérni a Fűszer-szigeteket (Moluccák).
Az expedíció és a Föld megkerülése
1519 szeptemberében öt hajóból álló flottával (Trinidad, San Antonio, Concepción, Victoria, Santiago) indult el a spanyol Sanlúcar de Barramedából, mintegy 270 emberrel. Célja az volt, hogy a spanyolok számára nyugatról nyisson útvonalat a rendkívül értékes fűszerkereskedelemhez, kikerülve a portugálok által ellenőrzött Afrika körüli tengeri utat.
Dél-Amerika partjai mentén több hónapnyi keresés és lázadás leverése után 1520-ban fedezte fel a később róla elnevezett Magellán‑szorost, amelyen 38 nap alatt haladt át a három megmaradt hajó a mai Chile déli részénél az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötve. Ezután következett az első európai átkelés a Csendes-óceánon: a hajók több mint három hónapig hajóztak anélkül, hogy jelentősebb szigeteket vagy kikötőt értek volna el, ami súlyos éhezéshez és skorbuthoz vezetett.
Halála és az út befejezése
1521 márciusában az expedíció elérte Guamot, majd a Fülöp-szigeteket, ahol szövetségeket keresett helyi uralkodókkal és a kereszténység terjesztésén is dolgozott. 1521. április 27-én a Mactan-szigetnél vívott csatában helyi harcosokkal (Lapu-Lapu vezetésével) Magellánt megölték; források szerint mérgezett nyílvessző illetve lándzsaszúrás okozta halálát.
A megmaradt legénység – végül Juan Sebastián Elcano vezetésével – nyugat felé továbbhajózott, elérte a Fűszer-szigeteket, majd az Indiai-óceánon és a Jóreménység-fokán át 1522-ben a Victoria nevű hajó mindössze 18 túlélővel visszajutott Spanyolországba, ezzel befejezve a történelem első Föld‑kerülő útját.
Jelentősége és utóélete
Magellán expedíciója alapjaiban változtatta meg a Földről alkotott képet: pontosabban kirajzolódott a kontinensek és óceánok mérete, a Csendes-óceán hatalmas kiterjedése, és gyakorlatban is bizonyítást nyert a Föld gömb alakja és körbehajózhatósága. Bár maga az expedíció óriási emberáldozattal járt, megnyitotta a nyugati útvonalat Európa és Kelet-Ázsia között, és új korszakot indított a globális kereskedelemben és gyarmatosításban.
