Gálvölgyi János rendkívül boldog, amiért ilyen nagyszerű életet élhet, az akadályoknak is örül, hiszen azok még inkább előre segítették.
A népszerű művész a Vasárnapi Híreknek adott interjúban mesél arról, mennyire vágyott a népszerűségre, a sikerre, és arra, hogy ő lehet a Gálvölgyi.
– Nekem nagyszerű életem volt, van, köszönhetően a… tudom is én, minek. Szerencsének? Istennek? Még a hullámvölgyek is csak előrelökdöstek. Nem vettek fel a főiskolára, jött a Ki Mit Tud?. Utána felvettek, de nem úgy indult a pályám, ahogy képzeltem. Aztán nagyon elindult, jött a televízió, az ismertség. Sok hullámvölgyem is volt, amiről a kedves közönségnek nem kell tudnia, mert nem tartozik rájuk, és sokszor volt, hogy azt hittem, elértem valamit, pedig nem. Amikor Eszter lányom született és a kórházban vették fel az adatokat, kérdezte a nővér: neve? Mondom Gálvölgyi János. Foglalkozása? Színész. Erre ő: ezen a néven? Én tízévesen tényleg nagyon szerettem volna, ha engem megismernek az utcán, és megjegyzik a nevemet. Nem voltam benne biztos, hogy nem volna-e jobb, ha Gál János néven működnék, mert azt könnyebben meg lehet jegyezni. Sok mindent álmodtam magamnak, de ennyi jó nem volt bekalkulálva. Hogy ma ennyi év után itt ülhetek és beszélgethetek egy újságíróval, és én lehetek a Gálvölgyi.
