Gundel Takács Gábor ezt tanulta meg az életben a saját kárán.
A sportkommentátor a Nők Lapjában nyilatkozta, mi az, amit az életben a saját kárán tanult meg:
– Hogy nem akkor történik baj, amikor valaki elkezd vezetni, hanem amikor már azt hiszi, hogy profi. Már elég jól és ügyesen vezettem, amikor apám Wartburgjával belehajtottam egy árokba. Mellettem ült a barátnőm, aki azóta a feleségem. Megúsztuk kék-zöld foltokkal meg kisebb vágásokkal, aznap ki is engedtek a kórházból, de az autó totálkáros lett.
Azt is megtudhattuk Gábortól, hogy mit bánt meg utoljára:
– Különösebben semmit. Szerencsés vagyok, az életem viszonylag gördülékenyen zajlik. Az első feleségemmel élek huszonöt éve, ugyanabban a házban lakom tizenhét éve, a gyerekeimmel jóban vagyok, a munkámat is szeretem. Az igazán komoly döntésekben mindig a szívemre hallgatok. Ez bevált.
A riporter bevallotta még azt is, kitől kellene bocsánatot kérnie:
– Ha volt is valakivel gondom, azt elrendeztem már. Alapvetően konfliktuskerülő vagyok, mindig igyekszem feloldani a feszültségeket, megtanultam a problémákat indulat nélkül kezelni, mert indulatból nem lehet. Nincsenek évek óta húzódó harcaim, nem üzengetek senkinek. Ennek aligha örül a bulvársajtó.
