Gyerekversek farsangra

Aranyosabbnál aranyosabb szerzeményeket szedtünk össze erre a jelmezes időszakra. Mondjátok el együtt a kicsikkel-nagyokkal, biztosan tetszeni fog társaiknak az óvodában és iskolában.

Íme a Gyerekversek farsangra válogatásunk.

Aranyosi Ervin: Cica álarc

Cica vagyok, nagy szemekkel?
Vagy egy macska arcú ember?
Ketten vagyunk én, s a gazdám,
ember szemet ő ragaszt rám!
Jön a farsang, úgy döntöttünk,
hogy közös álarcot öltünk.
Elmegyünk a jelmezbálba,
egy jelmezben, eggyé válva.
Sikerünk lesz, én már sejtem,
gazdám arcát úgy elrejtem,
fel senki nem ismeri!
Ez a játék isteni!

Mentovics Éva: Medve a bálban

Lépes mézre vágyom egyre –
attól víg a mackó kedve.
Felfalom az akácmézet,
nagy bundába alig férek.

Döcögős a medvetáncom,
de a bálon vígan járom.
Ha lesz néhány édes falat,
azt eszem majd és nem halat.

Donkó Sándor: Bohóc

Ez a krumpli nem az orrom,
bár most az orromon hordom,
farsang van, jó tréfa az,
ha a zsűri rám szavaz.

Bohóc vagyok én a bálon,
a táncot is megpróbálom,
ha nagy cipőm fenn akad,
a publikum rám kacag…

A fődíj egy dobostorta,
bohócnak való az volna,
hogyha talán megnyerem,
lisztes számmal elnyelem…

Döme Zsuzsa: Farsangkor őzike voltam

Éppen úgy, mint megálmodtam:
farsangkor őzike voltam,
hátamon bájos pettyekkel
kecsesen, fürgén lépkedtem.

Amikor én már álmodtam
(őzsuta voltam álmomban),
akkor készült a jelmezem.
Az anyukám varrta nekem.

Reggelre, álomból hulltan
csak ámultam és bámultam.
Így aztán őzike voltam,
éppen úgy, mint megálmodtam.

Donászy Magda: Paradicsom