in

Hagyományteremtő céllal rendezték meg az első Nemzeti Etnosport Viadalt

A Magyar Etnosport Szövetség a Nemzeti Etnosport Viadalt első alkalommal szervezte meg a Szentendrei-szigeten, Tahitótfaluban. A rendezvény kezdetén etnosport utánpótlás nyílt napot tartottak, ahol a gyermekek és szüleik vettek részt az etnosport bemutatókon és foglalkozásokon a Magyar Családi Gazdaságban. A programban lovaglás, népi labdajátékok és baranta alapismeretek oktatására és kipróbálására volt lehetőség. A résztvevők megismerkedhettek az őshonos állatfajtákkal, a hagyományos állattartással, valamint lehetőség volt arra is, hogy a bátrabbak a pásztorokkal közösen legeltessék a racka nyájat.

Az eseményen Horváth Kata, kosárfonó mester – népművészet ifjú mestere – vezetésével közös kosárfonására is sor került. A Magyar Etnosport Szövetség nyitott előadásain Dr. Magyar Zsombor, elnökségi tag a lovas etnosportok (köböre, hucul ösvény, lovas birkózás) ifjúsági képzéséről tartott előadást, ezt követően Dr. Bencze István, elnök az etnosport szövetségek nemzetközi felépítéséről (World Ethnosport Confederation, World Kökpar Association) és a fenti szervezetekkel való kapcsolattartásról tartott előadást. Este Balázs Marietta vezette a népdal ének tanítást „Tanyasi suttogó” címmel.

Lovas határkerülést szerveztek Szőcs Géza tiszteletére. A miniszterelnök kulturális főtanácsadójaként Szőcs Géza kiemelt figyelmet fordított a lovas hagyományőrzésre, így az esemény egyik napját az ő emlékének szentelték. A lovas határkerülést követően „Elvitt az élet Perzsiába” címmel Szőcs Géza emlékére irodalmi délutánt vezetett Alibaba Deghani. A vetítéses, verses programra még Pécsről is érkeztek Szőcs Géza tisztelői és barátai. A napot etnosport konferencia zárta, amelyen Vas Gergő, elnökségi tag tartott vita indító előadást a történelmi lovas harci bemutatók valamint a történelmi viseletek rekonstrukciójának nehézségeiről.

A rendezvény fő eseménye a vasárnapi vásárnap volt, melyet Wittner Mária nyitott meg, aki a nemzeti önazonosság megőrzése 1956-2021 címmel tartott előadást a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat előadói sátrában. Wittner Mária kiemelte, hogy a nemzeti önazonosság, a nemzeti szuverenitás megőrzéséért folytatott harc nem ért véget az 1956-os forradalom leverésével és az azt követő megtorlással. Más formában, de 2021-ben is folytatódik a küzdelem nemzeti önrendelkezésünk, egyéni, családi és közösségi identitásunk megőrzéséért. Az előadást követően Wittner Mária „Életre ítélve” és „Hagyaték” című kötetét dedikálta a nagyszámú érdeklődő közönség számára. Ezt követően „nyitott műhely” címmel előadások és kóstolók következtek. Mocskonyi Rea – kecskesajt készítő, Csörgő István, pisztrángtenyésztő gazda elmondta, hogy évente öt tonna pisztráng nevelkedik a tahitótfalui központ medencéiben, a fúrt kút télen-nyáron 12-13°C-os vizében. Nagy hangsúlyt helyez a pisztrángok „boldogságára”, kényelmére, és nem is hizlalják őket antibiotikummal mesterségesen, hogy a természetesnél jóval rövidebb idő alatt elérjék a vágósúlyt. A fertőzések megelőzésére gyógynövényes kivonatot használ, a tápra meg kakukkfüves oldatot önt, ami erősíti az immunrendszert. Specialitásuk a cseresznyefán füstölt pisztráng, melynek minősége a figyelmes tartási körülmények okán első osztályú.

Mocskonyi Rea, kecskesajt készítő elmondta, hogy történetük 2010-ben két gödölyével és egy kis bakkal kezdődött. A Tahitótfalun található Mocskonyi-tanyán ma már 100-nál is több kecske nevelkedik. Kecskesajt készítőként vallja, hogy finom kecskesajtot csak kiváló minőségű, tiszta alapanyagból lehet készíteni. Kínálatukban az egyszerűbb friss- és krémsajtok, joghurt, kefir és túró mellett ma már szerepel a grillsajt, kecskefeta, érett-, keménysajt és a camembert is, amelyet standjukon kóstolni is lehetett.

Nagy Sándor Henrik, méhész felhívta a figyelmet arra, hogy az ökológiai változások és a technikai civilizáció nyomása negatív hatást gyakorol többek között a méhekre is. Elmondta, hogy méhei viselkedésének tanulmányozása is jelzi a súlyosbodó környezeti terhelést.

Dr. Magyar Gábor szürkemarha, racka és mangalica kézműves húskészítmények készítésének tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A Magyar Családi Gazdaság alapítójaként és tagjaként kiemelte, hogy akkor lehet minőségi terméket előállítani, hagyományt teremteni, ha a gyermekek és az unokák belenevelődnek az állatok és a föld szeretetébe, és a közös munkában egymásra számítva lehet tervezni a jövőt, többek között a termékek fejlesztését, új termékek előállítását. Az előadásokat követően termékkóstolásra is lehetőség volt a termelői standoknál. Délután etnosport bemutatókra került sor: hagyományőrző fegyveres bemutatót tartott Borda Zoltán és Borda Koppány, négyesfogat díjhajtó bemutatót – Gubacsi József és Gubacsi István, köböre bemutatót a Torda-Köböre lovas egyesület, akrobatikus etnosport lovas bemutatót Gelencsér Boldizsár és Gelencsér Zóra. A lovas etnosport bemutatókat 10 fős ifjúsági lovas carussel zárta. A vásáron hagyományőrző mesterség bemutatók – kovács, bőrmíves – mellett kézműves sajtok, rétesek, mézek, helyben termesztett füstölt pisztráng, szörp és lekvár standok valamint kézműves ruhák és textilek vásárlására volt lehetőség. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat standján a rendezvény teljes ideje alatt tájékoztatást kaptak az érdeklődők az MNVH tevékenységéről.

A vásári sokadalmat a Szent Mihály napi állatbehajtás zárta, ahol racka nyáj és hucul ménes áthajtására került sor a Tahi-hídon, a vásártéren pedig hatalmas őrtűz gyújtásával és táncházi muzsikával zárták a rendezvényt.

A rendezvény szakmai partnere a dr. Nagy István, agrárminiszter, az Agrárminisztérium és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat volt.

Szólj hozzá!

Sikeres nyári szezont zárt a belföldi turizmus

Cipőfalva a 9. szülinapját ünnepli – csapj le a kezdvezményre!