Nagy Sün Erzsébet 2016. november 2-án adta át Erkel Ferenc Himnusza két kéziratának különleges kötését.
Néhány évvel ezelőtt egy szakmai beszélgetés során Erzsébet felajánlotta, hogy szívesen megajándékozná az Országos Széchényi Könyvtárat egy reprezentatív kötéssel. A restaurátorok vezetőjeként Érdi Marianne egy olyan műtárgy elkészítését javasolta számára, amely egybefoghatná Erkel Himnuszának két, oly szorosan összetartozó kéziratát.
Az egyedi terv alapján elkészített kötést Nagy Sün Erzsébet 2016. november 2-án adta át a könyvtár képviselőinek, röviden be is mutatva annak felépítését és a hozzá felhasznált különleges anyagokat.
A borító egy alig 0,3 mm vastag kőlap, amely a lézeres vágás közben alkalmazott eljárásnak köszönhetően sosem törik meg, hanem hajlítható. Készítésekor vékony polietilén réteget fújnak a kő felszínére, ezután hasítják és hátoldalán gyapottal vagy összepréselt bőrporral bélelik a lapot. A kötés gerince egy cső, s az ezen átfűzött fonál rögzíti egy-egy „füzetben” a két kéziratot (amelyek tehát kiállítás, fotózás stb. idejére könnyen kiemelhetők a díszkötésből, majd éppoly egyszerűen visszahelyezhetők).
A két kéziratot magában foglaló egy-egy füzetet kívül báránybőr borítja, amelyet apró lyukak díszítenek, s ezeken keresztül látható az alájuk helyezett – az egyik füzet esetében piros, a másiknál zöld – japánpapír. Ugyancsak a nemzeti színek tűnnek át a külső borító gerince mellett fúrt lyukakon, illetve a borítólapok belsejét díszítő pontsorban is. E szerény színezés mellett a nemesen egyszerű kötést csupán néhány aranykapocs díszíti, amelyek a kő borítólapot és a gerinccsövet rögzítik egymáshoz: e kapcsok kívül apró diófa-betéteken ülnek, belül pedig pergamendarabkákra hajlanak rá. Végezetül a teljes kötést egy hasonlóan szerényen díszített védődoboz veszi körül, amelyet Szily Éva készített.
