A húsvéti hagyományok Magyarországon a keresztény feltámadásünnep és a tavaszi termékenységi rítusok keveredéseiből erednek, régiónként változnak, de sok máig élő.
Vallási alapú szokások
-
Virágvasárnap: Barkaszentelés a templomban – pálma helyett barka jelképezi Jézus jeruzsálemi bevonulását.
-
Nagypéntek: Böjt, keresztútjárás, passiójátékok; „oltárfosztás” a templomban, hús tilalma.
-
Nagyszombat: Feltámadási tűzszentelés, körmenet; vízszentelés a tűzről.
-
Húsvétvasárnap: Ünnepi mise, ételszentelés (sonka, tojás, kalács, torma, bor kosárban).
Népi szokások
-
Kiszehajtás: Nagycsütörtökön szalmabáb („kisze”, tél szimbóluma) vízbe dobása vagy égetése lányok énekével.
-
Villőzés: Tavaszt hozó faágak (sípa, szalagozva) házról házra járása.
-
Locsolkodás (húsvéthétfő): Fiúk locsolják kölnivízzel/asszonyokat verssel („Kél a nap alja, hozzon Isten locsolija”), cserébe piros tojás, kalács, bor. Suprikálás: lányok korbáccsal csapdosnak vissza.
-
Tojásfestés: Piros tojás (élet szimbóluma), népi motívumok (rózsafa, csigavonal).
Húsvéti ételek
Régióbeli különlegességek
-
Dél-Alföld: Vízbehányás (Szeged környékén).
-
Észak-Magyarország: Suprikálás (korbácsolás).
-
Zemplén: Szentelt kalács tyúkoknak (jó tojásért).
A modern húsvét családi asztal, tojásvadászat, nyuszis dekorációval kiegészül, de a locsolkodó versikék és sonkás-tormás menü máig meghatározó.
