Konferenciával, kiállítással és hangversennyel emlékeznek a száz éve született Simándy Józsefre Szegeden, ahol az operaénekes szólókarrierje kezdődött – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
A szegedi városháza dísztermében szombaton rendeznek emlékülést, melyen családtagok idézik meg Simándy József alakját, előadják Polner Zoltán az operaénekes emlékére írt két szonettjét, előadások hangzanak el a művész szegedi éveiről és a magyar operakultúrában betöltött szerepéről.
Este a Szegedi Nemzeti Színházban kiállítás nyílik a művészről és a teátrum előcsarnokában felavatják az énekes emléktábláját. Ezt követően emlékhangversenyt rendeznek a színházban, melyen mások mellett a Simándy József nevét viselő énekverseny korábbi győztesei lépnek föl a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséretében.
Simándy József 1916. szeptember 18-án született Kistarcsán. Családja széthullása miatt korán munkába állt, autószerelőként dolgozott, és már elmúlt húszéves, amikor kollégái unszolására elkezdhetett éneket tanulni Posszert Emília opera-énekesnőnél. Előbb a Városi (ma Erkel) Színházban volt kardalos segédszínész, majd felvették a Magyar Királyi Operaház kórusának tenor 2. szólamába, ahol Roubál Vilmos karvezető révén alapozta meg tudását. Közben a Zeneakadémián is tanult.
A Szegedi Nemzeti Színház tagjaként Carmen Don Joséjának szerepében léphetett először színpadra 1946-ban, Vaszy Viktor karmester irányításával. Már 1947-től vendégként a budapesti Operaházban is szerepelt Don Joséként és a Parasztbecsület Turiddujaként, majd 1947 őszétől szerződtetett tag lett.
Karrierje innentől kezdve szinte töretlen volt, pályafutása során harmincöt tenorszerepet énekelt operaszínpadon, alakja azonban mégis összeforrt Erkel Ferenc Bánk bánjának címszerepével. 1959-ben Simándy Hunyadi Lászlójával indult újra a Szegedi Szabadtéri Játékok, és még ugyanebben az évben fellépett Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusában, melyet talán a legtöbbször énekelt.
1997-ben hunyt el Budapesten.
