Sok kérdést már megoldottunk,
Nem volt soha ilyen jó dolgunk,
Mégis az ember néha érzi,
Bosszantó, hogy sehol egy kégli.
Azt mondtuk, megértheted, hogy
Keressünk egy jó kis helyet még ma,
Ahol a szomszéd elvisel,
S nem szól ránk a házmester.
Így aztán otthonra leltünk,
Nagy család, mind együtt élünk már.
Megosztjuk bárkivel,
S nem szól ránk a házmester.
A vadvirág felnő a ház falán,
Örül hogy él, igen.
Egy tábla lóg a házunk ajtaján:
Itt nem zavar senki sem.
A lányokkal jól megvagyunk,
A konyhában rájuk hagyunk mindent,
És ha reggel mennek el,
Nem szól ránk a házmester.
Szólj hozzá!
