Jöjjön Juhász Gyula: Október verse.
A fény arannyal öntözi még
A szőke akác levelét,
De ez a fény, megérzem én,
Már októberi fény.
Az alkony lila fátyla alatt
Tarka tehenek hada halad,
Vígan elbődül, hisz haza tart,
De ez már őszi csapat.
A kertben tarkán égő színek,
Virágok, dúsan vérző szívek,
Rajtuk az este harmata ring,
De ez már őszi pompa mind.
Fényt, krizantémet, dalt, harmatot
Lelkemben vígan elringatok,
Megszépül lassan, ami rég volt,
De ez már októberi égbolt!
Köszönjük, hogy elolvastad Juhász Gyula költeményét.
Mi a véleményed az Október írásról?
Írd meg kommentbe!
The post Juhász Gyula: Október appeared first on Meglepetesvers.hu.
Szólj hozzá!
