Ady Endre: Harang csendül
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba’
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
Ady Endre: Karácsony
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba’
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
Juhász Gyula: Karácsony felé
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.
Áprily Lajos: Karácsony-est
Angyal zenéje, gyertyafény –
kincses kezem hogy lett szegény?
Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó, meleg simogatást.
Mi győzött érdességemen?
Mitől csókolhat úgy kezem?
Simogatást mitől tanult?
Erembe Krisztus vére hullt?
Szemembe Krisztus-könny szökött? –
kinyúló kézzel kérdezem.
Áldott vagy a kezek között,
karácsonyi koldus-kezem.
Mocsári Melinda: Karácsonyi titok
Vajon mit rejt a fenyőág?
Szeretetből szőtt álomangyalkát.
Szaloncukrot, habkarikát,
és sóvárgó ólomkatonát.
Kék szalaggal átfont mesedobozt,
ha kinyitod, mindenkinek örömöt hoz.
Kis csizmában mazsolát, mogyorót,
nagy csizmában szívet, dalra fakadót.
Könyv lapjain varázsbetűt,
hintalovon szépen-szóló csengettyűt.
Kis csillagnak hosszú utazást,
fájó hangnak maradást,
mert ma, kik egyedül élnek,
ők könnyes szemmel mesélnek.
A könnycsepp halvány, remegő,
de szavaik mélye az emlékektől átmelengető.
S mi a titka a karácsonynak?
Hogy a szeretet csendje érinti a zöld fenyőt három nap,
és az emlékezés díszei közt megbújik egy gyertyaláng,
ez mutatja az utat újra haza, hozzád.
Medve Máté: Szent éjjel ünnepe
Szent éjjel ünnepe
Az emberek szeretete,
Amikor a lélek melegít,
Valahogy ez felmelegít.
És ez a meleg lélek
A sok rosszat elűzi végleg,
És a család, amikor együtt van tényleg,
A sok teher elúszik végleg.
És ha a kisgyerek az ajándékot várja,
Valami varázsütés mintha szállna,
Pompázik a hó a távoli tájban,
És szikrát hány ebben a nagyvilágban.
The post Karácsonyi versek a szeretetről appeared first on Karácsonyitipp – Karácsonyi hírek, tippek, ötletek.
