Jöjjön Karády Katalin – Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én előadása.
Hazug a csókod és az ajkad.
Szokásból jár felém.
Nincs te benned vágy és bennem nem maradt remény,
De megmaradt a szenvedés.
Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én
Mégis elhagytál egy szép nap könnyedén.
Eldobsz, mint egy szál gyufát, amelynek nincsen lángja már
Úgy fáj, úgy fáj…
Csak miattad csillog szememen a könny,
Ezt a nagy szerelmet mégis köszönöm.
Azt hogy jó is voltál, gyöngéd voltál, rossz is én hozzám
Úgy fáj, mégis úgy fáj.
Oly hiába oltom el a lámpát este felé,
Nem sötét az én szobám sosem.
Két szemednek izzó fénye villog felém,
Ezt nem feledem, sosem feledem.
Mert a nagy szerelmek nem gyógyíthatók,
Jöjj, hazudj valami elfogadhatót.
Mondd, hogy fent jártál a csillagokban, azt is elhiszem
Csak jöjj, csak jöjj szívem.
