A videóban Csernobil 30. évfordulóján Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta emlékszik vissza, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a nukleáris katasztrófa.
1986. április 26-án, robbant fel a csernobili atomerőmű 4-es blokkja. Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb, máig lezáratlan traumája.
A Csernobil környéki területekről több százezer ember volt kénytelen tartósan elhagyni lakhelyét. A robbanást követő hónapokban összesen 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak. A csernobili katasztrófa által érintett területeken jelentősen emelkedett a pajzsmirigyrákos megbetegedések aránya mind az érintett gyermekek, mind a likvidátorok körében.
Napjainkban több mint 5 millió ember él olyan területeken, amelyek hivatalosan csernobili szennyeződéssel szennyezettnek tekintenek. Köztük 1,1 millióan élnek Fehéroroszországban, 1,6 millióan Oroszországban, és 2,3 millióan Ukrajnában.Egy 2006-os tanulmányban kutatók 90 000-re becsülték a baleset következtében rákos megbetegedésben elhunytak számát a Csernobil által szennyezett országokban.
Az atomerőművek biztonságáról és veszélyességéről szóló társadalmi párbeszéd az európai terrorfenyegetettség növekedésével ismét egyre aktuálisabb. A kisfilmet azzal a céllal készítették el, hogy ezt a párbeszédet elősegítsük, a magyar családokban és az egész magyar társadalomban egyaránt.
A filmet a csernobili áldozatok emlékének ajánlják.
