Koncz Zsuzsa zárja a Szent László Napokat június 26-án, vasárnap, Nagyváradon.
A koncert 20 órakor kezdődik, és meglepetésvendég is érkezik.
„Nem volt nehéz kitalálni, hogy ki lesz Koncz Zsuzsa meglepetésvendége a június 26-ai, vasárnapi zárókoncerten, az nyert, aki Bródy Jánosra tippelt” – árulta el Zatykó Gyula, főszervező.
Ha valakit nem kell bemutatni a nagyváradiaknak, az Koncz Zsuzsa. Bár az idén hetven éves énekesnő nem kényeztette el koncertjeivel a Pece-parti publikumot, biztos kevés olyan magyar háztartást találnák, ahol nincs egy Koncz Zsuzsa kazetta, magnószalag, bakelit vagy éppen cd. Ugyanakkor a határ közelségének köszönhetően az idősebb generáció a győriekkel vagy éppen miskolciakkal együtt drukkolhatott a hosszú hajú lánynak az 1962-es Ki mit tud?-on, amikor Gergely Ágival a Gézengúzok duóban tűnt fel a Nagymami című dallal, majd dúdolhatta a képernyők előtt a valódi átütő sikert meghozó Rohan az idő számot 1966-ban, amit Szörényi Levente írt neki.
És hogy mennyire gyorsan rohan az idő, akkor vesszük észre, amikor utánaszámolunk, hogy hány generáció nőtt fel azóta. Azonban egy dolog állandó maradt, Koncz Zsuzsa neve ismerősen cseng minden korosztálynak, és a Micimackótól a politikai üzenettel is bíró dalokig, megzenésített versekig számos cím kavarog a fejünkben, amikor próbáljuk magunk elé képzelni, hogy milyen repertoárral érkezhet a Szent László Napok zárónapjára a váradi várba.
Hiszen az évtizedek során 97 magyarországi és 24 külföldi önálló lemeze jelent meg, ebből 39 – olykor többször, több változatban is kiadott – album. Erkel színházi és sportcsarnokbeli koncertjeiről (és videóiból) fél tucat DVD készült. Diszkográfiája szerint 457 hazai és külföldi hanghordozó őrzi dalait.
Főbb lemezei a Volt egyszer egy lány (1969), a Szerelem (1970), a Kis virág (1971), az Élünk és meghalunk (1972), a Jelbeszéd (1973), a Konczert (1984), a Fordul a világ (1988), a Miénk itt a tér (1996) és az Egyszerű ez (2006) című verslemez. Számos filmben is szerepelt, mint például az Ezek a fiatalok, a Szevasz Vera, a Bűbájosok és a Koncert.
Művészetének elismeréseként 1977-ben Liszt Ferenc-díjat, 1989-ben érdemes művész címet, 1992-ben Kazinczy-díjat, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1999-ben Huszka Jenő-díjat, eMeRTon-díjat, 2000-ben Maecenas-díjat kapott, majd a Hungaroton Records hanglemezkiadó Életmű-díjával ismerték el, s az Arany Zsiráf díjkiosztó gálán ugyanilyen elismerést vehetett át. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2008-ban Kossuth-díjjal tüntették ki „a népszerű zene progresszív formáit a magyar és nemzetközi kultúra legjobb hagyományaival sikerrel ötvöző, maradandó értékeket létrehozó fáradhatatlan munkásságáért”. Ugyanabban az évben Pro urbe Budapest díjat és Prima Primissima-díjat is kapott.
A 2013-ban elkészült Tündérország című lemezén 12 új dallal és korábbi felvételeken nem szereplő dalaival jelentkezett. 2015-ös tavaszi koncertturnéja után augusztusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adott koncertet.
2015-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat kapott, és életművéért átvehette a Gundel Művészeti Díjat. Göncz Árpád temetésén 2015. november 11-én a Ha én rózsa volnék dalával búcsúztatta a néhai köztársasági elnököt.
Nagyváradon utoljára 2004. december 5-én lépett fel erdélyi koncertturnéja utolsó állomásaként.
