Íme Szabó Gyula Úgy múlik el az életünk előadása.
Úgy múlik el az életünk: emlékezünk,emlékezünk.
Egy régi dal, egy régi kép eszünkbe jut, szívünkbe tép.
Így múlik el az életünk: emlékezünk, emlékezünk.
Elillant rég a nagy varázs. Ifjúságunk hunyó parázs.
Álmaink lásd eloszlanak, hő vágyaink szétfoszlanak.
Nem marad meg már más nekünk: emlékezünk, emlékezünk.
Egy kiskabát, egy rongykabát, agyaggolyók, meg rongybabák.
Gyermekkorunk hívó szava:
– Hol vagy fiam?
– S, te hol vagy mama?
Így múlik el az életünk: emlékezünk, emlékezünk.
Egy régi bál, egy régi tánc, mindegy mi volt, semmit se bánsz.
Így múlik el az életünk: emlékezünk, emlékezünk.
Szólj hozzá!
