Húsz évvel ezelőtt halt meg Vámosi János. A rendszerváltás előtti időszakban hazánk egyik legnépszerűbb énekese volt, aki a feleségével, Záray Mártával legendás duót alkotott. Erre való tekintettel a ma is aktív, ugyancsak ikonikus művészházaspár férfi tagját, Korda Györgyöt kérte meg az Acnews, idézze fel emlékeit a Csinibaba című sláger előadójáról.
„Amikor én 58-ban megismertem Záray Mártát és Vámosi Jánost, ők már nagyon népszerűek voltak. Híres párnak számítottak, és nekem akkoriban még eszembe sem jutott, hogy egyszer én is páros felállásban énekelek majd Balázs Klárival. Abszolút szólista voltam” – mesélte Korda György az AcNewsnak, aki rendkívül szerény embernek ismerte meg a nála 14 évvel idősebb előadóművészt.
„Többször is meglátogattam őket az otthonukban, hiszen nem laktak tőlem messze. A II. kerületben, az Orsó utcában állt a villájuk. Annyira egyszerűen éltek, hogy még akkor is egy Wartburggal jártak, amikor egyértelmű volt, hogy egy lényegesen magasabb kategóriába tartozó autót is megengedhetnének maguknak” – mondta az énekes, és hozzátette: néhány nagyon kedves emléket is őriz az elhunyt kollégájáról.
Még alkothatott volna
„Mindig elegánsan, szipkával cigarettázott. Ez nekem nagyon tetszett, már csak azért is, mert egyáltalán nem hallatszott János hangján, hogy dohányzott. Nagyon szép hangja volt. Igazából nem tekintettünk egymásra vetélytársként, mert ő már akkor ünnepelt énekes volt, amikor én debütáltam. Rivalizálni csak akkor kezdtünk el, amikor a feleségemmel közösen kezdtem fellépni, hiszen sokan összehasonlítottak bennünket. Tették ezt annak ellenére, hogy – miközben kölcsönösen elismertük egymást – egészen más stílust képviseltünk. Ők a család melegét és az összetartozást énekelték meg, melyeket ugyan mi is fontosnak tartottunk, de inkább a szerelmet helyeztük előtérbe. Büszkék vagyunk rá, hogy az örökösöktől meg is kaptuk a Záray-Vámosi-emlékdíjat” – nyilatkozta Korda György, majd megjegyezte, hogy az a 72 esztendő, ami Vámosi Jánosnak megadatott a földön, nem túl hosszú idő.
„Még alkothatott volna, de a Jó Isten akarata érvényesült, amit el kell fogadnunk.”
