Jöjjön Korda György – Felejtsd el, hogy szerettelek téged.
Te már indulsz tovább,
s én csak nézek reád…
Amiről azt hittük, miénk lesz örökre már,-
Messze jár, oly messze jár.
Felejtsd el, hogy szerettelek téged,
felejtsd el és ne is gondolj rám.
A bánat, amely ma még talán éget,
megenyhül majd az esztendők során.
Felejtsd el a sok-sok boldog estét,
az ember néha hamis álmot sző:
Míg szívünkben a szerelem a vendég,
a boldogság is elképzelhető.
Úgy csillogott a fény a tó ezüstös vizén,
s két szemeden a szép szerelem
oly bíztatóan mosolygott felém.
A csillogás oly távoli, oly halvány,
egy csónak ring az emlékezés partján…
Holnap én is továbbmegyek,
felejtsd el, hogy szerettelek,
felejtsd el és ne is gondolj rám!