Amíg élnek magyarok a Földön, mindig lesz olyan, aki versben felesel a világmindenséggel – hangsúlyozta az MTI-nek Makkai Ádám költő, író, műfordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora, aki a nemzeti ünnepen Kossuth Nagydíjat vehetett át a Parlamentben.
Makkai Ádám világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseképpen kapta meg a kitüntetést.
„Igen nagy megtiszteltetésnek tartom a díjat” – fogalmazott az MTI-nek írásban Makkai Ádám, hozzáfűzve, hogy óriási meglepetésként érte a kitüntetés híre.
„Mi egy régi literátus család vagyunk. Én már négy éves koromban rigmusokat faragtam, és sosem volt kétséges, hogy +filosz+ leszek-e” – idézte fel a kezdeteket Makkai Ádám, akinek első publikált verse a Vigilia folyóiratban jelent meg Józsinczy Ádám álnéven 1955-ben.
Közlése szerint fontos szerepet játszott pályaválasztásában édesanyja, a több mint negyven kötetnyi prózát hátra hagyó Ignácz Rózsa. „A Nemzeti Színház tagja volt és rendszeresen próbált odahaza népballadákat, amiket én már kisgyerekként megszerettem” – jegyezte meg.
Az 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált irodalmár hozzátette: költőként Weöres Sándor, Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes versei gyakorolták rá a legjelentősebb hatást, emellett fontos inspirációként tekint Sinka István, Nagy László és Juhász Ferenc költészetére is.
A professzor saját munkái közül az Úristen! Engedj meghalni! Petőfi Sándor pokoljárása és megidvezülése, valamint a Cantio Nocturna Peregrini Aviumque című köteteit tartja a legjelentősebbnek. Utóbbi műve – amely a magyar állam támogatásával szerepelt az 1999-es frankfurti vásáron – nyolc nyelven egyenként 12 variációt tartalmaz Johann Wolfgang von Goethe A vándor éji dala című költeményhez csatolt Egy hasonló című versére.
Arra a kérdésre, hogy lát-e utánpótlást az amerikai emigráns magyar irodalomban, úgy válaszolt: „amíg csak élnek magyarok a földön bárhol is, addig mindig lesz olyan ember, aki versben felesel a világmindenséggel.”
Makkai Ádám igyekszik nyomon követni a fiatalabb költőnemzedéket. Mint fogalmazott, több tehetséges fiatal szerző munkáit ismerhette meg olyan szépirodalmi folyóiratoknak hála, mint például az Irodalmi Jelen, az Előretolt Helyőrség és a Magyar Napló.
A most Kossuth Nagydíjjal jutalmazott szerző, aki 1996-ban az irodalmi Nobel-díjas Seamus Heaney által is méltatott, több mint ezer oldalas angol nyelvű antológiát jelentett meg a magyar költészetről, úgy látja: az angolszász világban a Magyarország és irodalma iránti érdeklődés lassanként nő, és mivel a fiatal nemzedéknek van lehetősége angol nyelvű országokban is képeznie magát, „reménykedhetünk irodalmunk méltó tolmácsolásában és terjesztésében”.
Makkai Ádám elárulta azt is, hogy folyamatosan dolgozik önéletírásán. „Ez sajnos kicsit lassabban halad mint szeretném, betegségem akadályoz” – fogalmazott.