Kovács Kati 2017-ben a Hit Rádióban Bayer Friderkának adott interjút.
„Az én időmben Az énekesek jellemének, adottságának megfelelően írták a dalokat. Ma könnyen eladható, divatos karakterek vannak, és ezek lemásolására keresik a fiatal tehetségeket. Ma már egy szenzáció, egy jópofa ember vagy egy rendkívül szélsőségesen viselkedő személy sokszor előbbre jut, mint az, aki valóban tehetséges” — mondja Kovács Kati, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész. Minden idők egyik legsikeresebb magyar énekesnője a kezdetekről beszélt 2017-ben.
– Hogyan kezdődött az éneklés?
– Annak idején, amikor elvégeztük az általános iskolát, kötelező volt részt venni egy építőtáborban. Ez ma talán túl keménynek tűnik, de a legnehezebb az ötórai ébresztés volt. A reggeli feketekávé és egy szelet kenyér után szőlőt metszettünk, kukoricát tördeltünk, szorgalmasan dolgoztunk. Egy alkalommal megszólaltak a velem egykorú lányok, hogy ne énekeljek már egész nap. Addig észre sem vettem, hogy folyton énekelek. Egyszerűen jólesett.
– Kitől tanulta az éneklés technikáját?
– Magnóról, rádióból tanultam meg a kedvenceim éneklési stílusát, és angolul ragadtak meg a világslágerek a fejemben. Csak amikor a Magyar rádió zenei stúdiójába felvettek, akkor szembesültem azzal, hogy magyar nyelven énekelni nem is olyan könnyű. Mahalia Jacksont és Little richardot utánoztam, amire az akkori zenei szakértők kiakadtak, és azt tanácsolták, ne ordibáljak, tanuljak meg énekelni. Aztán a Ki mit tud?-on, amelyre édesanyám nevezett be, a saját éneklési stílusommal meg tudtam nyerni a zsűriben ülő zenészek elismerését. Így lettem az „Év hangja”, és itt kezdődött el az énekesi karrierem.
