Jöjjön Kovács Kati – Mégis ő előadása.
Mégis ő, tehát mégsem én,
sajnos mégis ő, szóval mégsem én.
Furcsa még az a gondolat,
hogy egy új erő tőlem elragad.
Szép a világ, jól tudom,
jön a nyár, s meg nem áll félúton.
Majd a fény a felhőkön átragyog,
csak én vagyok ily elhagyott.
Jössz te még, tudom jössz te még,
egyszer jössz te még, újra felfelé.
Mégis ő, tehát mégsem én,
tudom tűrni kell, mégsem bírom el.
Jön az idő, érzem én,
visszatérsz, ide állsz majd elém.
Kérlelő szemekkel szólsz felém,
hogy mégsem ő, de mégis én.
Mégis én!
Szólj hozzá!
