32 évvel ezelőtt, június 27-én a Magyar Nemzeti Bank forgalomba hozta az 1000 forintos címletű bankjegyet.
1947-től új bankjegyek jöttek ki. Ezeket a papírpénzeket már kifinomultabb megjelenés és igényesebb nyomdatechnika jellemezte: az árnyalatos alapnyomat finom rajzolatai képezte háttérre metszetmélynyomtatással készült képnyomat került. Ezeket a pénzeket is Horváth Endre tervezte, szerepét később Nagy Zoltán, majd Vagyóczky Károly vette át.
A bankjegysor kisebb változtatásokkal és bővítéssel mintegy 50 évig szolgálta a magyar készpénzforgalmat. Az időközben bekövetkezett politikai változásokat tükrözik a címerváltozatok. 1947-ben csak a 10 forintos jelent meg, majd röviddel ezután (1948-ban) a 20 és 100 forintos, 1953-ban az ötvenes.
Az első 100 forint feletti címletet 1970-ben bocsátották ki az 500 forintos alakjában, majd 1983-ban az ezres következett. Erre a címletre akkora volt az igény, hogy még ugyanabban az évben egy újabb szériát nyomtattak. Utolsóként az ötezres jelent meg, 1991-ben.
A forint rendszer történetében először 1983-ban a mai napon vezettek be akkor a legmagasabb címletű fizetőeszközként az 1000 forintost.
1999-ig volt érvényes a klasszikus ezres
A zöld színű bankjegy előoldalát Bartók Béla portréja, hátoldalát Medgyessy Ferenc: Anya gyermekével című szobrának képe díszíti. A pénz tervezője Vagyóczky Károly, akinek ez volt első pénzterve.
A régi ezrest 1999. augusztus 31-jén vonták ki a forgalomból, elévülési ideje még nem járt le, többszöri módosítás után 2019. év végéig névértéken be lehet váltani.
