Majka, Molnár Tamás – Azt beszélik a városban dalszöveg – Íme a dalszöveg!
43 vagyok és sok mindent láttam,
Nekem meg volt a gettó és télen sokat fáztam,
Már nem nyomja a lelkem a nincstelenség súlya,
De, hogy mit hoz majd az élet, azt csak az Isten tudja .
Egy olyan országba születtem, ahol a dolgok máshogy mennek,
A balkáni romantika átírja a trendet,
Mert hát nincsen munka, nincsen pénz, de a wellnessek meg fullon,
És törvény írja elő, hogy az elit tovább nyúljon.
Ha a nagyvárosból kilépsz, megváltozik a világ,
A vidék kényszert szül, bűnt és aztán imát,
Ott fiatal kölykök a pénzért mind ölre mennek,
Fel sem fogva gyerekként, hogy mi az, amit tesznek.
Háború az élettel, naponta elvesztett csaták,
Mocskos végrehajtók, hitelbe bukott lakás ,
Paraziták, élősködők, akiket támogat a rendszer,
Nulla teljesítmény, a mottójuk, hogy vedd el.
AZT BESZÉLIK A VÁROSBAN, EGYSZER MINDEN MEGVÁLTOZIK,
AKI MA ESTE OTT ÜL A PÁHOLYBAN, HOLNAP MAJD SIETVE TÁVOZIK,
AZT BESZÉLIK A VÁROSBAN, HOGY NEM TŰRI TOVÁBB AZ ÚR,
ÉS IGAZ LESZ, NEM CSAK ÁLMODTAD, REGGELRE SOK FEJ A PORBA LEHULL.
Büszkén pózolunk az Instán, Oroszország meg Dagesztán,
Csak a vodka helyett pálinka megy, meg tablettás bor tisztán,
Nem lovagolunk medvén, hanem ki lőjük a faszba,
És a vadászkiállításon majd beöntjük viaszba.
Proli picsák férjei milliárdokkal zsebben,
8 millió hetente csak a Farfetch rengetegben,
A másik parizerrel pózolgat, meg kamuzik a népnek,
Szembeköpi a sajátjait, ha úgy hozza az érdek.
Vajon melyik az az oldal, amelyik neked jót akarna,
Melyik segít igazán, melyik nem lép a nyakadra,
A kiöregedett komcsi, akinek nem jutott a húsból,
Vagy a kamu keresztény, akivel az ereszen lecsúszol.
Csak pofázik mindegyik, mert abból van lé,
És csak potyázik a pénzünkön a sok csőcselék,
Mindegy, hogy jobbra vagy balra húzod be az X-et,
Mert semmik nem vagyunk, csak a színházukban díszlet.
AZT BESZÉLIK A VÁROSBAN, EGYSZER MINDEN MEGVÁLTOZIK,
AKI MA ESTE OTT ÜL A PÁHOLYBAN, HOLNAP MAJD SIETVE TÁVOZIK,
AZT BESZÉLIK A VÁROSBAN, HOGY NEM TŰRI TOVÁBB AZ ÚR,
ÉS IGAZ LESZ, NEM CSAK ÁLMODTAD, REGGELRE SOK FEJ A PORBA LEHULL.
AZT BESZÉLIK A VÁROSBAN, HOGY A FAL MEGINT FELÉNK DŐL,
PEDIG AZ ÖLÜNKBE HULLANAK A CSONTVÁZAK A SZEKRÉNYBŐL,
AZT BESZÉLIK A VÁROSBAN, HOGY A SÖTÉTSÉG BETEMET,
ÉS A KIÉHEZETT DÖGKESELYŰK MÁR ELLEPTÉK AZ EGET.
Mindenki jobban, mindenki tudja,
Rá van írva a homlokunkra,
Minket a félelem dróton rángat,
Csontot dobnak, betömik a szánkat.
Mindenki sír, de mindenki szórja,
Sok az eszkimó, kevés a fóka,
Mindenki látszat, mindenki boldog,
Záporoznak az öngólok / Hölgyeim és uraim, itt jól mennek a dolgok!
AZT BESZÉLIK A VÁROSBAN, HOGY EZ A VIHAR ELŐTTI CSEND,
AMI TEGNAP MÉG ABSZURDNAK TŰNT, MÁRA MÁR NAPIREND,
AZT BESZÉLIK A VÁROSBAN, HOGY ÜNNEPLIK A BARMOKAT,
AKIK A MEGHAMISÍTOTT TÉNYEK HÁTÁN ÉLEZIK A KARMOKAT.
AZT BESZÉLIK A VÁROSBAN, HOGY A FAL MEGINT FELÉNK DŐL,
PEDIG AZ ÖLÜNKBE HULLANAK A CSONTVÁZAK A SZEKRÉNYBŐL,
AZT BESZÉLIK A VÁROSBAN, HOGY A SÖTÉTSÉG BETEMET,
ÉS A KIÉHEZETT DÖGKESELYŰK MÁR ELLEPTÉK AZ EGET.
