A nagyközönség számára is látogatható a Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén a Mátyás-templom megújult harang- és kilátótornya.
A felújításról és a harangtorony történetéről tartott szerdai sajtótájékoztatón Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa elmondta: a torony 1894 óta – amikor Schulek Frigyes megtervezte és felújította – csak “a kiváltságosoknak volt nyitva”.
A templom gondnoksága 2012-ben kapott tízmillió forintot a fővárostól a torony megnyitásához szükséges műszaki átalakításra. A felújítás végeztével, ez év júniusától tesztjelleggel már megnyitották, mostantól pedig a nagyközönség is látogathatja.
A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni – tette hozzá Süllei László.
A torony történetéről szólva a plébános felidézte, hogy a Mátyás-templom IV. Béla király idejében, körülbelül 1250 és 1270 között épült, román-gót átmeneti stílusban. Akkori tornyáról, amely 1384-ben összedőlt, nem maradt fenn ábrázolás, és 90 évig nem is építették újjá.
A ledőlt torony csonkjára Mátyás király építtetett új harangtornyot, amelyre címerét is elhelyeztette. E címer feliratáról tudjuk, hogy a befejezés időpontja 1470 volt.
A mai torony és a rajta látható címer voltaképpen másolat, hiszen a végletekig meggyengült építményt Schulek Frigyes a 19. század végén új kőből, a régi pontos másolataként újraépítette. Az újjáépült torony 1894-ben készült el, homlokzatára a címer másolata került, az eredetit pedig a templomban, a torony belső falán helyezték el.
Süllei László kitért arra is, hogy a torony a templom alapításától kezdve rendszeres használatban volt, még a 145 éves török uralom idején is. A templom ebben az időben mint Eszki dzsámi, azaz Öreg mecset működött, Allah énekesei, a müezzinek pedig naponta ötször mentek fel tornyába, hogy imára szólítsák a hívőket.
A török hódoltság utáni legkorábbi adat 1723-ból származik, amikor a hét napig tartó nagy budai tűzvészben a templom harangjai is megolvadtak – tette hozzá.
Mátéffy Balázs, a Mátyás-templom kulturális és művészeti vezetője a torony kilátóteraszáról elmondta, hogy amikor Schulek Frigyes a 19. század végén kialakította a Mátyás-templom mai képét, magától értetődő volt számára, hogy a Mátyás korabeli harangtorony pontos másolatát kell megépítenie. A torony sisakja azonban nem volt meg, és ábrázolás sem volt róla. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, aki a templom felújítását elindította és pártolta, fém borítású sisakot képzelt el a templomra. Ha az ő elképzelése valósul meg, azon kilátóerkélyek nem lehettek volna. Schulek Frigyes azonban felkérte mesterét, Friedrich Schmidt osztrák építőmestert, aki a bécsi Stephansdom felújítását vezette, hogy szakértőként nyilatkozzon a kérdésben. Az ő véleménye alapján döntött Schulek Frigyes a koszorúerkélyekkel koronázott kősisak mellett.
A tornyot 1894-ben adták át, de nagyon hamar jelentkeztek rajta a Budapest 19. századi épületeire jellemző gondok. Az építés során használt rossz minőségű kövek jelentős részét 1935-re Schulek Jánosnak, Schulek Frigyes fiának ki kellett cserélnie.
Tíz évvel ezután, Budapest ostroma során a templom olyan súlyosan megsérült, hogy életveszélyessé vált. Török Antal tűzoltó ezredes 1948-ban, nagycsütörtökön az ölében vitt le egy a torony mellé beékelődött aknát. Három évig “ketyegett tehát egy élő akna a toronyban” – tette hozzá Mátéffy Balázs.
A Mátyás-torony háború utáni felújítása 1956 márciusában fejeződött be, az 1956-os forradalom leverésekor azonban újabb sérüléseket szerzett a torony, amelyek egészen 2008-ig láthatók voltak a homlokzatán.
Lung Rita, a Mátyás-templom turisztikai és marketingvezetője a látogatás rendjéről szólva elmondta, hogy egyszerre 15 ember tartózkodhat a toronyban két kísérő vezetésével. Hétfőtől vasárnapig délelőtt tíz és délután öt óra között óránként indítják a látogatócsoportokat, a toronybejárás pedig átlagosan 45 percig tart. A belépőjegyet – amely 2015-ben felnőtteknek 1400, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 forint – a Mátyás-templom jegypénztárában, illetve – legkésőbb a látogatás előtt egy nappal – a www.matyas-templom.hu oldalon lehet megvásárolni.
– MTI –
Legnépszerűbb úti célok Magyarországon
Siófok,
Hajdúszoboszló,
Budapest,
Balatonfüred,
Eger,
Balatonlelle,
Gyula,
Zalakaros,
Zamárdi,
