A Gazdasági Versenyhivatal a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálói csoportot hozott létre, amely kiemelten elemzi a kartellgyanús tevékenységekkel kapcsolatos panaszokat és piaci jelzéseket.
Az építőipari szektorban tapasztalható áremelkedés számos lehetséges okra visszavezethető. Az építőipari nyersanyag árakra növelő hatással vannak többek között az akadozó nemzetközi ellátási láncok, kereskedelempolitikai intézkedések, vámok, külföldi kitettség, kapacitáshiányok és a világjárvány okozta szállítási zavarok. Piacgazdasági körülmények között az árat, mindezen tényezők mellett, a kereslet és kínálat együtthatása formálja.
A magyar versenyhatóság az elmúlt egy évben lefolytatott előzetes vizsgálatai alapján feltárta, hogy egyes építőipari alapanyagok és termékek esetében nagy a külföldi kitettség, melynek kialakulása egészen a privatizációig nyúlik vissza. Magyarországon a kitettség mellett bizonyos alapanyagok tekintetében olyan oligopol piacok is kialakultak, ahol a termelők (eladók) kis számban vannak jelen, nagy piaci erővel rendelkeznek és könnyen megtehetik, hogy az áraikat a versenyzői piacra jellemző árszintnél magasabban állapítják meg. A Gazdasági Versenyhivatal már 2020. októberében eljárást indított a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt, mely eljárás jelenleg is zajlik. A vizsgálói csoport elemzése szerint elérkezett az idő egy nemzeti stratégia megalkotására a fontos bányászati nyersanyagok kitermelésével és hasznosításával kapcsolatban.
A nemzeti versenyhatóság a jogszabályok által biztosított eszközökkel tud fellépni túlzó árazás esetén, ha egy piaci erővel rendelkező szereplő, versenytársaitól függetlenül, már rövidebb távon is képes túlzottan magas (pl. a költségeket tisztességtelenül meghaladó) árakat alkalmazni. Szintén versenyhatósági hatáskörbe tartozik, ha egy adott ágazatban független piaci szereplők összehangolják piaci magatartásukat és kartellbe tömörülve – a fogyasztókat megkárosítva – emelik az árakat azon árszint fölé, amely rendes versenyhelyzetben kialakulna. A versenyellenes magatartások általában titokban zajlanak, ezért ezekről a versenyhatóság elsősorban piaci jelzésekből (informátor, kartell chat, panasz, bejelentés) vagy az együttműködés formáit (engedékenység) választó vállalkozásoktól szerez tudomást.
„Az építőipari ágazatot érintő esetleges versenyproblémák kezelésére külön vizsgálói csoportot hoztunk létre, amely feldolgozza a kartellre vonatkozó panaszokat és piaci jelzéseket. Ne lepődjön meg senki, ha szükség esetén újabb versenyfelügyeleti eljárások indulnak! A panaszosok és bejelentők anonimitását törvény garantálja, az együttműködés különböző formái pedig jelentősen csökkenthetik az esetleges szankciók súlyát.” – hívta fel a figyelmet Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.
Az építőipari árak emelkedése más országokban és az Európai Bizottságban is komoly fejtörést okoz. A lengyel versenyhatóság 2021 áprilisában indította meg piacelemzését az építőipari árak emelkedése miatt, melyben vizsgálják a cement és a mész árának változását is. Az Európai Bizottság pedig elkészítette a kritikus fontosságú nyersanyagok 2020. évi listáját, valamint cselekvési tervet terjesztett elő ezzel kapcsolatban.
GVH Sajtóiroda
