Ezt nem lehet könnyek nélkül nézni – Szabó Gyula – Furcsák ma szemedben a fények.
Szép volt a féktelen vágyakozás
Szép volt a végtelen nyár
Túl gyönyörű volt az álmodozás
Tán épp ezért lett vége már
Bár erről nem beszéltem nyíltan
Benned oly végtelenül bíztam
És most hogy utoljára jöttél föl
Kimondhatatlan fáj!
Furcsák ma szemedben a fények
Oly hűvösek, idegenek
Már nem mosolyogsz rám ha nézlek
Úgy ülünk itt, mint vesztesek
Csak sírsz ahogy a karjaimba zárlak
Az arcodat elfordítod!
https://www.youtube.com/watch?v=Sq2j72X8tYc
Szólj hozzá!
