Mikor van nagyboldogasszony napja? Mutatjuk a választ!
A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli.
Szent István királyunk az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Ő rendelte el, hogy e nap legyen Mária mennybemenetelének ünnepe. Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya. .Egy évezrede hozzá fohászkodik nemzetünk, hozzá szólnak legszebb népénekeink és hozzá fordulnak még ma is közbenjárásért költőink. Ezért vagyunk Boldogasszony országa, Mária országa. Ő hazánk, népünk védelmezője, oltalmazója.
Nagyboldogasszony tiszteletére sok helyen emeltek székesegyházat, templomot és szerzetes kolostort. Híres búcsújáróhelyek: Máriabesenyő, Máriacsalád, Máriagyűd, Máriakálnok, Máriakéménd, Máriakönnye, Máriamakk, Márianosztra, Máriapócs, Máriaradna, Máriaremete, Máriavölgy.
A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Mindenféle virágot, gyógynövényt szenteltek, később ezeket bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, a csecsemő bölcsőjébe, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.
Egyes vidékeken dologtiltó napnak számított, tilos volt a sütés, mert a tűz kitör a kemencéből. „Asszonyoknépnek e naptól tilos a folyó vizében fürödni!” Úgy gondolták, hogy ezen a napon keresztet kell vágni a gyümölcsfába, hogy egészséges legyen, és sokat teremjen. Ilyenkor szellőztették a ruhákat, mert akkor nem esik bele a moly, és a búzát is, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik. A szegény kapások úgy tartották, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.
Elterjedt hagyomány volt, hogy az ünnep előestéjén az asszonyok összegyülekeznek egy frissen ásott, de még üres sír körül; imádkoznak és énekelnek. „Mária koporsója” virágokból rögtönzött fekvőhely, amit az asszonyok a temetőkápolna oltára előtt készítenek el, ájtatoskodva virrasztanak mellette, a virágokat három nappal később szentelményként hordják szét.
Az ún. két Boldogasszony közét (augusztus 15.- szeptember 8.) szerencsés időszaknak tekintették, különösen az asszonyi munkát illetően. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek és az összes tojásukat kiköltsék. Az ebben az időszakban tojt tojásokat összegyűjtötték, mert úgy vélték, hogy sokáig elállnak. Ezeket külön elrakták és meszet szórtak rájuk. – áll az rfmlib.hu anyagában.
