Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője olvasónapló

Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regénye egy titokzatos, piros esernyő köré szerveződik, amelyet a falu csodának, „Szent Péter ajándékának” tart, miközben valójában nagyon is emberi történetek, félreértések és érdekek fonódnak köré. A regény egyszerre népies mese, társadalmi szatíra és detektívjellegű történet a babonaság, a hit, a pénz és a szerelem metszéspontjain.

Alapadatok, helyszín, idő

Szerző: Mikszáth Kálmán.
Műfaj: anekdotikus, realista-ironikus regény, népies hanggal.
Fő helyszínek: Glogova falu, Beszterce, Bártfa, Körmöcbánya, Budapest.
Idő: 19. század vége, dualizmus kori Magyarország.

A regény szerkezetileg két nagy szálra bomlik: Glogova „szent esernyős csodájára” és a besztercei Gregorics–Wibra család rejtélyes örökségi ügyére.

Főbb szereplők röviden

Bélyi Veronka – szegény, árván maradt kis pásztorlány Glogován, akit az esernyő megjelenése „megvédett lánnyá”, később pedig jegyzőnévé emel.
Bélyi, a glogovai pap – Veronka bátyja, fiatal pap, aki magához veszi a kislányt; az esernyő az ő háza előtt jelenik meg.
Gregorics Pál – különc, öreg magyar úr, aki törvénytelen fiát (Wibra Gyurkát) akarja titokban örökösévé tenni.
Wibra György (Gyurka) – Gregorics törvénytelen fia, ügyvéd, aki később Besztercén él, és az örökség után nyomoz.
Sztolarikics Zsuzsi – Gregorics egykori szolgálója, akin keresztül az esernyő sorsa a glogovai történethez kapcsolódik.
Gyuri és Veronka későbbi kapcsolata – a két szál végül szerelmi és örökségi összefutásban találkozik.

Cselekmény vázlat – olvasónaplóhoz használható

A csoda Glogován: az esernyő megjelenése
Veronka apja, a szegény Bélyi András meghal, a kislány magára marad a glogovai templom mellett. Egy napon özönvízszerű esőben ismeretlen, piros esernyő jelenik meg a gyerek fölött, mintha az égből jött volna – a falu úgy hiszi, maga Szent Péter küldte a kislány védelmére. Az esernyő hamarosan csodatévő „ereklyévé” válik: a glogovaiak hisznek benne, fogadalmakat tesznek, adományokat hoznak, a falu vallásos-babonás tisztelete köré épül.
Az esernyő kultusza és Veronka felemelkedése
Az esernyő jelenléte „áldássá” válik Glogován: jó termés, kevés baj, sokan járnak zarándoklatra, a falu fellendül. Veronka Bélyi plébános házában nő fel, szelíd, tiszta lelkű lánnyá válik, akit részben a „Szent Péter esernyője” körüli kultusz emel ki a mély szegénységből.
Gregorics Pál és a rejtett örökség
A regény másik szála Gregorics Pálról szól, aki egy jórészt el nem ismert, törvénytelen fiúnak (Wibra Gyurka) akar vagyont juttatni, de nem bízik a törvényes öröklésben. Értékeit – főleg aranyat – különös módon rejti el: a piros esernyő szárába dugdossa a pénzt, majd azt szolgálójára, Sztolarikics Zsuzsira bízza.
Az esernyő útja Glogováig
Sztolarikics Zsuzsi eladja az esernyőt, az többször gazdát cserél, míg végül egy olcsó „ócskaságként” köt ki – innen kerül véletlen körülmények között Glogovára, Veronka feje fölé. Így válik az egyszerű, pénzzel teletömött esernyőből szentnek hitt ereklye, miközben a benne rejlő vagyonról senki sem tud.
Wibra György nyomozása
Wibra György felnőve ügyvéddé lesz Besztercén, és megtudja, hogy apja valahol elrejtett örökséget hagyott rá. Nyomról nyomra követi az esernyő útját, míg rá nem lel a glogovai „szent tárgyban” rejlő titokra: ráébred, hogy a falusi csodában valójában az ő pénze lóg a templom szegénye felett.
Szerelem, döntés, befejezés
Gyuri Glogován megismeri Veronkát, lassan beleszeret, és dilemmába kerül: elvegye-e az esernyőt és a vagyont, vagy hagyja meg a falunak, ahol közben „csoda” és hit forrása lett. A regény végére a két szál (esernyő–csoda és örökség–jog) összefut, a pénz sorsa úgy rendeződik, hogy Gyuri és Veronka is boldoguljon, miközben a glogovaiak hitét sem rombolják teljesen szét – Mikszáthra jellemző, finoman ironikus, mégis derűs zárással.

Fő témák, motívumok olvasónaplóhoz

Hit és babona határán: a glogovaiak őszinte hite és a tárgy valós eredete között feszülő ellentét adja a regény iróniáját.
Pénz, vagyon, igazság: az esernyő egyszerre jelenti a láthatatlan vagyont és a közösség „szellemi tőkéjét”, erkölcsi támaszát.
Sors és véletlen: a véletlen események (eladott esernyő, elázás, falusi csoda) végül emberek sorsát, házasságát, társadalmi felemelkedését döntik el.
Mikszáth anekdotikus humora: a szerző finom iróniával, szeretettel, de kritikusan ábrázolja a kisemberek hitét, gyarlóságát és nagylelkűségét.