Az őszi takarmányborsót hazánkban abrak- és zöldtakarmánynak termesztik. Egyre nagyobb a szerepe a magas fehérjetartalma, valamint a vetésváltásban betöltött szerepe miatt. A vetésterülete várhatóan folyamatosan növekedni fog.
Az őszi takarmányborsó jelentősége
Az őszi takarmányborsó gyakori alkotórésze a takarmánykeverékeknek, tápoknak, de nagyon értékes növény zöldtakarmányként is. Sikeres termesztésének záloga a Primag kiváló minőségű fémzárolt vetőmagja is lehet, ami az ideális gondoskodás mellett garantálja a jövedelmezőséget.
Az őszi takarmányborsó vetésének számos előnye van. Például hüvelyes növényként a gyökerén élő Rhizobium-baktériumok segítségével megköti a levegő nitrogénjét, ezzel is csökkentve a területegységre kijuttatandó műtrágya mennyiségét.
Az őszi takarmányborsó vetésének előnyei
Az őszi takarmányborsó számos kedvező tulajdonsággal rendelkezik:
- Nem zsarolja ki a talaj víz- és tápanyag készletét.
- Javítja a talaj biológiai életét.
- Kórtani szempontból kedvező tulajdonságokkal rendelkezik.
- Jól tűri a hideget, a vízigénye közepes, emiatt jó a szárazságtűrő képessége.
- Termesztése könnyen beilleszthető a vetésváltásba, viszonylag korán lekerül.
- A borsó után elvetett őszi búza hektáronként 1,0–1,5 tonnával több termést ad.
Az őszi takarmányborsó jellemzői
A termőhelyigény szempontjából az olyan alföldi és kisalföldi mezőségi talajokat szereti a leginkább, amelyek belvizektől és gyomoktól mentesek, valamint a középkötött erdőtalajok és kötött réti talajok is megfelelnek a számára.
- A levele sötétzöld színű, a virága lila, a hüvelye zöld, a magja apró zöldes-szürkés barna színű.
- Jó, illetve közepes ökológiai viszonyok között akár 150-200 cm magasra is képes megnőni.
- Az előveteménye lehetőleg kalászos növény legyen, célszerű kerülni a hüvelyes és pillangós szálastakarmány-növényeket. Lényeges, hogy 4 évig önmaga után nem vethető.
- A talaj előkészítése megegyezik az őszi búzáéval, 8-10 cm mélyen gyommentes magágyat kell készíteni a számára. A vetése szeptember legvége, október közepe.
- Tiszta vetésben a szükséges vetőmag mennyisége 130-140 kg/ha. A vetés gabona sortávra 4-6 cm mélyen történjen, csávázott vetőmaggal.
- A tápanyagigény kielégítése során ügyelni kell arra, hogy a nitrogén adagja ne legyen több, mint 30-40 kg/ha indító tápanyagnál. A őszi borsó fejtrágyázása akár el is maradhat, ha az jól áttelelt és tavasszal erőteljesen indul.
Az őszi takarmányborsó növényvédelme
Az őszi takarmányborsó gyomirtását tiszta vetésben célszerű két alkalommal elvégezni, ha társnövénnyel van vetve, akkor nincs szükség gyomirtásra. Preventív védekezés ajánlott a mezei acat és eb szíkfű jelenléte esetében.
Az olyan rovarkártevők ellen nem kell védekezni, mint amilyenek a pattanóbogarak, vagy a bagolylepke, amennyiben zölden etetjük. Magtermesztés esetében viszont virágzáskor védekezni szükséges a zsizsik és a levéltetvek ellen.
Az őszi takarmányborsó vetésének számos előnye van, célszerű kihasználni ezeket.
