Nagy zenész rovatunkban Presser Gábor Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar előadóművésszel,zeneszerzővel, zongoristával és énekessel foglalkozunk.
Budapesten született 1948-ban, Presser Géza és Uhrman Elvira gyermekeként. Édesapja baromfikereskedőként dolgozott a Klauzál téri Nagycsarnokban, iskola után fia is járt ki hozzá segíteni. Presser Gábor négyévesen kezdett el zongorázni, Antal Imre zongoraművész is elismerte a gyermek tehetségét és megjósolta, hogy nagy művész lesz belőle. A Kertész utcában végezte az általános iskolát, majd ezt követően zeneművészeti szakközépiskolába járt, a Kapás utcai tánciskolában 14 forintos órabérért zongorázott.
Tizenéves korában kezdett foglalkozni a zeneszerzéssel. A család a Dob utca 46/B szám alatt lakott az első emeleten, felettük, a másodikon pedig Seress Rezső zeneszerző és zongorista. Tizenéves korában Presser már gyakran járt fel Seresshez beszélgetni, aki lemezeket és kottákat is mutatott neki. Seress mindennap kettőtől hatig hallgatta a Szomorú vasárnap különböző feldolgozásait, ami a környező lakásokba is áthallatszott, Presser ezt örökítette meg később a Plafon-dalban, melynek Parti Nagy Lajos írta a szövegét.
Presser-dalt először a Verebes-féle kis színtársulat mutatott be. 17 évesek voltak, és saját színházat akartak. A Karinthy-versre írt dal nem lett túl híres, de a zeneszerző idővel igen.
Presser pár év múlva az Omega együttes Eötvös Klub-beli pianínóján mutogatta néhány dalát, háta mögött a kíváncsi zenekarral, akik aztán befogadták a dalokat írni tudó szemüvegest. 1968 és ’71 között három klasszikus Omega-bakelit „főzeneszerzője” és orgonistája: Trombitás Frédi és a rettenetes emberek, 10000 lépés, Éjszakai országút.
1971‑ben megszületik a Locomotiv GT zenekar, melynek regényes életrajzát több kiadvány ismerteti, az éppen aktuális cenzúra és öncenzúra szerkesztésében. Az 1985‑ös És ilyen a Boksz? című könyv három legizgalmasabbnak ígérkező fejezete nem is jelenhetett meg. A kubai, a román és a szovjet turnékról szólók… Amúgy a zenekar legszórakoztatóbb tulajdonsága a „mindenki másképp” gondolkodás mellett a „mindenki másképp” emlékezés. (Lásd a Volt 1×1 zenekar című filmet.) De hát túl sok és túl sűrű az emlékeznivaló, és bizony némi idő is eltelt közben. De ami ennél fontosabb: a dalok nem sokat romlottak.
Zeneszerzőnk az LGT mentén (-vel) (-ben) (között) dalokat, lemezeket, lemezsorozatokat, rádiós mesejátékokat, baletteket és egy kis kötetnyi dalszöveget ír.
