in

Nagyszerű magyar színész: Csortos Gyula

Nagyszerű magyar színész rovatunkban jöjjön Csortos Gyula.

Születési név: Csortos Gyula
Született: 1883. március 8.Munkács
Elhunyt: 1945. augusztus 1. (62 évesen) Budapest

csortos_gyulaA Színiakadémiát 1904-ben végezte el. 1904–05-ben Debrecenben, 1905–1907 között Szegeden kezdte pályáját. 1907-ben a Népszínház-Vígoperához került. 1908-ban Beöthy László Magyar Színházához szerződött, majd egy csaknem botrányba torkolló előadást követően szerződést szegett és 1910–től 1912-ig a Vígszínházban játszott.

Itt lett belőle igazán nagy színész, amit részben Molnár Ferencnek köszönhetett, aki kiváló szerepeket írt számára. Ezt követően 1914-ig ismét a Magyar Színház tagja volt. Ekkoriban a Teréz körút 15. szám alatt lakott.

1914. július 1-jén Budapesten feleségül vette az izraelita vallású Bamberger Friderikát, Bamberger Albert és Grünbaum Irma lányát.[3] A házasság 1922-ben felbontatott.[4] 1914-től 1922-ig a Vígszínház, 1922–23-ban a Renaissance, 1924–1927 között a Magyar Színház tagja volt. 1923-ban a Belvárosi Színházban is fellépett.

1926. március 1-jén Budapesten a Terézvárosban házasságot kötött a római katolikus vallású Vuzsner Margit színművésznővel, Vuzsner János és Deutsch Mária lányával.[5] 1927-ben a Nemzeti Színház szerződtette, amelynek 1933-ig, majd 1935–től haláláig volt a tagja.

Súlyos cukorbetegsége az 1930-as évek elején jelentkezett először, emellett szívritmuszavar is fellépett nála. Önpusztító életmódja miatt szanatóriumi kezelésre szorult. Első házasságából született egyetlen lánya 1943-ban elhunyt tüdőgyulladásban. Budapest ostroma elől ismerőseinek pincéjében húzta meg magát. A második világháború vége felé, már súlyos betegen vállalta el utolsó főszerepét, a Nemzeti Színházban lépett fel Csehov Medve c. drámájában.

1945 júliusában újból kórházba vitték, ugyanis lábsebe nehezen gyógyult. Ráday Imre külföldről hozatott penicillin-injekciót számára, de mielőtt az megérkezett volna, Csortos 1945. augusztus 1-jén a Fasor-szanatóriumban elhunyt.

Játékfilmjei:
Hyppolit, a lakáj (1931)
Ítél a Balaton (1933)
Rákóczi induló (1933)
Egy éj Velencében (1934)
Az új földesúr (1935)
Tomi, a megfagyott gyermek (1936)
Méltóságos kisasszony (1936)
Az aranyember (film, 1936) (1936)
Café Moszkva (1936)
Légy jó mindhalálig (1936)
Ember a híd alatt (1936)
Sárga csikó (1936)
Én voltam (1936)
Dunaparti randevú (1936)
A 111-es (1937)
Viki (1937)
Szerelemből nősültem (1937)
Egy lány elindul (1937)
Két fogoly (1938)

Az ember néha téved (1938)
Maga lesz a férjem (1938)
Fekete gyémántok (1938)
Szívet szívért (1938)
A leányvári boszorkány (1938)
Magyar feltámadás (1939)
Pusztai királykisasszony (1939)
János vitéz (1939)
Áll a bál (1939)
Két lány az utcán (1939)
Szeressük egymást (1940)
Sok hűhó Emmyért (1940)
Bercsényi huszárok (1940)
Az utolsó Vereczkey (1940)
Párbaj Semmiért (1940)
Pénz beszél (1940)
Mária két éjszakája (1940)
Hazafelé (1940)
Hazajáró lélek (1940)
Hétszilvafa (1940)
A szűz és a gödölye (1940)
A régi nyár (1941)
Egy tál lencse (1941)

Bűnös vagyok (1941)
A beszélő köntös (1941)
Vissza az úton (1940)
A kegyelmes úr rokona (1941)
András (1941)
Havasi napsütés (1941)
Csákó és kalap (1941)
Az ördög nem alszik (1941)
Régi nyár (1941)
Zenélő malom (1943)
Rákóczi nótája (1943)
Álomkeringő (1943)
Szerelmi láz (1943)

Egy szoknya, egy nadrág (1943)
Orient Expressz (1943)
Külvárosi őrszoba (1943)
Kerek Ferkó (1943)
Egy pofon, egy csók (1944)
Muki (1944)
Futótűz (1944)

Szólj hozzá!

A rendőrség most frissítette a tragikus hírt

Müller Péter: „Tőlem ez is szép”