Jöjjön NOX: A tél dala
Nézd, ez is boldogság:
Szépen mosolyog a Tél!
Hol a Nyár?- lehet, nem is gondol ránk-,
Minden hófehér…
Nézd, ahogy felhőn át
Itt-ott leköszön a fény-,
Fut a szél, csupa piros arcot lát,
Minden út mentén.
Nagy tűz lobog a téren,
Dob szól és hegedűk-,Körtánc forog a jégen,
Sok szív megszelídült…
Refr.:
Gyere, szól már az énekszó!
Szánkó vár és friss hó-,
Így jó, ma minden felnőtt gyermekként játszó!
Szól már az énekszó,
Hintót húz négy patkó-,Nézz szét, ma minden jó: álomnak látszó!
Nézd, ez is boldogság:
Hűsen simogat a Tél!
Ha benn ég a szívedben a forróság,
Nem lesz baj, ne félj!
Nézd, örök álmot sző,
Zöldben ünnepel a fánk-,
Meseszép, égig ér a vén fenyő,
Dísze száz kis láng.
Nagy tűz lobog a téren,
Dob szól és hegedűk-,
Körtánc forog a jégen,
Sok szív megszelídült…
Refr.: Gyere, szól már az énekszó…
Nagy tűz lobog a téren,
Dob szól és hegedűk-,
Körtánc forog a jégen,
Sok szív megszelidült…
Refr.: Gyere, szól már az énekszó…
Szálljon az ének!
Így száll szelíden az élet.
Szép tavasz ébred,
Hisz’ a Tél sem állandó.
