Íme Kóbor János – Trunkos András Ötvenhatos lány szerzeménye.
Régen, ötvenhatban télen
Az utcán megláttam egy lányt
Féltem, tínédzser lettem éppen
Ő is egy hosszú sorban állt
A házfalra írtam,
Hogy mostantól szeretem
Esténként vártam
Templomi csend
A gyermekszív ünnepel
Vártam, néha nem jött el
Ha üzen a csend
Egy szó semmit sem jelent
Érzed, nem kérdezed
Régen, ötvenhatban télen
Láttam, hogy romba dől egy ház
Féltem, mert Neki megígértem
Fentről egy csillag vigyáz ránk
A fájdalmam írt
Istenhez levelet
Válaszra vártam
Kérdez a csend
A falon még ott a jel
Vártam, de nem jött el
Ha üzen a csend
Egy szó semmit nem jelent
Érzed, nem kérdezed
Szólj hozzá!
