Peller Károly az operett szerelmese. Mindent tud a számára oly kedves műfajról a színpadon és azon túl is. Vérbeli táncos-komikus, aki estéről estére mosolyt csal a nézők arcára, és melegséget visz szívükbe. Amellett, hogy a mindent jelentő deszkákon egyik nap a Viktória Rácz Jancsijának, másnap az Én és a kisöcsém Doktor Vasának bőrébe bújik, vagy épp egy operett gálán vesz részt, tanítja is az operett játszást, és missziójának tekinti, hogy minél szélesebb körben ismertesse és szerettesse meg a műfajt. A most induló évad komoly kihívásokat és szakmai megmérettetéseket tartogat számára.
Szeptember 18-án a Mágnás Miska címszerepében mutatkozik be, majd októberben A denevér Orlovszky hercegének jelmezét ölti magára, december elején pedig a Sybill Kormányzójaként láthatja viszont a közönség.
Miért szereted az operettet?
Mi soha nem voltunk egy színházba járó család. A sulival elmentünk néhányszor. Egy csomó véletlen folytán kerültem a színészet közelébe. Aztán felvettek az Operettszínház stúdiójába, ahol megismerkedtem az operettel és egyszerűen beszippantott. Vidám, jópofa, táncos, énekes – épp olyan, mint én. (nevet) Egy biztos, szerelem volt első látásra. Teljesen beleástam magam, mindent elolvastam a keletkezéséről, a műfajról, a szerzőkről. Egyébként is mániákus vagyok, ha belekezdek valamibe, arról mindent tudni akarok. És ez lett a műfajom. Az életem. Ráadásul van bennem egy küldetéstudat is, hogy minél több emberrel megismertessem és megszerettessem az operettet.
Ezért tanítasz már három éve minden nyáron az Országos Musical és Operett Kurzuson?
Pontosan. Már 10 éve működik ez a nyári képzés, amit Szabó Szilvia énekművész hívott életre. Eleinte csak musicalekkel foglalkoztak, de 2013-ban felmerült az az ötlet, hogy operettekkel is próbálkozzanak. Ekkor keresett meg Szilvia, hogy vállalnék-e egy kurzust. Miután évek óta tanítok az Operett Akadémián, kicsit bizonytalanul, de igen mondtam. Attól tartottam, a fiatalok, biztosan csak a musicalekre kíváncsiak. De a kezdeti szorongás hamar elmúlt, és mindenki nagyon lelkes volt. A végén már minden napunk úgy fejeződött be, hogy bár mindenki hullafáradt volt estére, ragaszkodtak ahhoz, hogy a Délibábost, meg a Cintányérost megcsináljuk. És valóban az ügy érdekében nyert harcnak éltem meg, hogy olyan tizenéves fiatalokkal, akik talán nem is ismerték korábban az operettet, megszerettettem a műfajt. Azt látom, nyitottak rá a gyerekek, és többen, akik három évvel ezelőtt ott voltak a táborban, ma már kollégáim az Operettszínházban, mint Laki Péter, vagy stúdiónk növendékei, mint Szabó Noémi vagy Horváth Dani. Nagy büszkeség ez.- nyilatkozta az operett.hu-nak.
