in

Psota Irén – Én nem akarok mindenáron férjhez menni

Psota Irén – Én nem akarok mindenáron férjhez menni

“Én nem akarok mindenáron házasságot,
Életcélom nem az esküvő.
Én megfigyeltem, milyen rosszul járnak mások,
S végül is egyedül lesz a nő.

Hamar lagzi, hosszú bánat,
Szerelemből bosszú támad,
S egyre marhat majd a bú.
És alig egy-két hétre mához,
Visszamehetsz a mamához,
Nézheted a csillagokat,
Jaj de szomorú!

Én nem akarok mindenáron férjhez menni,
Nem kell tőlem félni sohasem.
A szívemet, azt ki kell előbb érdemelni,
Mert én az igazit keresem.

Mert én az igazit keresem.
Mert én az igazit keresem.
Vagy sem?…”

Szólj hozzá!

Tabáni István: Utcasarkon sír egy kisgyerek

Juhász Gyula: Mese