Retro tárgy rovatunkban ma a Similabda a téma.
Alig húsz esztendővel ezelőtt a majálisok és felvonulások idején az aprónépet olyan vásárfiákkal lepték meg szüleik, mint a kapszlis pisztoly, autóskártya, ablakra tapadós polip, törökméz, robbanó cukorka, kakasos nyalóka és persze a similabda.- írja írásában Kormos Edit.
Similabdával persze nem csak az elmúlt rendszer immár „retrónak” számító játékai között találkozhatunk: ez az olcsó, könnyen elkészíthető játék éppúgy kedvelt áruja volt a búcsúknak, vásároknak. A similabda a szegényebb gyerekek játéka volt, hiszen hulladékokból: rongyból, faforgácsból, fűrészporból és maradék papírokból készítették. Funkcióját tekintve tulajdonképpen a similabda volt a „magyar jojó”.
A jojóhoz hasonlóan monoton játék, s „egzotikusabb” társához hasonlóan egészen mesteri mutatványok elsajátításáig lehet eljutni művelésében. A similabdával is a legegyszerűbb játék a fel-le engedése úgy, hogy mindig a tenyérben tartjuk meg. Rugalmas és ritmikus mozgását a labdát tartó vékony gumiszalagnak köszönheti – egyúttal ez a játék „veszélyforrása” is: ha kicsit erősebben játszottunk vele, a szalag könnyen elszakadt, ami bizony csípett, nem beszélve a repülésben távozó, „parittyakővé” avanzsált, kemény labdáról…
A similabda egykorvolt nagy divatját és napjainkra múltidéző jelenlétét jól mutatják a máig használatos mondások: „ugrál, mint a similabda”, „pattog, mint a similabda”, „elszáll, mint a similabda”. Lássuk hát, hogyan is tehetünk szert egy saját gyártmányú similabdára!A similabda belsejébe rongyokat, újságpapírt tehetünk, de mindközül a legjobb „töltelék” a fűrészpor.
Ha fűrészport nem tudunk szerezni, akkor használhatunk újságpapírt is, mégpedig úgy, hogy egészen összetömörítjük azt. Készítsünk egy apró papírgalacsint, majd csomagoljuk be egy újabb réteg papírba, „sündörgessük” össze, majd így folytassuk tovább egészen addig, míg egy kisebb almányi nem lesz. (Ha azt szeretnénk, hogy egészen jól összetömörödjön a papír, időnként vizezzük be a kezünket!)
A similabdához a glóbusz alul-felül lapított gömbjének alakját kell formáznunk belőle.Ha egészen mesteri és dekoratív similabda testet szeretnénk készíteni, akkor próbálkozzunk meg a nemezgolyó készítéssel. Bár a papírgalacsinozáshoz hasonlóan hosszadalmas munkafolyamat, de nagyon művészi eredményt hoz.
Fogjunk egy maroknyi gyapjút és formázzuk gömbbé! Szappanos-vizes kézzel kezdjük el „gömbölygetni” a labdánkat úgy, hogy közben folyamatosan újravizezzük és -szappanozzuk a kezünket. Időnként nyomkodjuk ki a labdát. Vegyünk egy kis darabot a gyapjúból, és formázzuk vékony hártyává. Ezt a réteget simítsuk rá a labdánkra, majd „gömbölygessük” tovább. Ha színes gyapjúrétegeket viszünk fel rá, egészen különlegesen szép labdát kaphatunk a végén. Ezeket a gömböket már nem lesz szükséges tovább „öltöztetni”.
Ha egészen mesteri és dekoratív similabda testet szeretnénk készíteni, akkor próbálkozzunk meg a nemezgolyó készítéssel. Bár a papírgalacsinozáshoz hasonlóan hosszadalmas munkafolyamat, de nagyon művészi eredményt hoz. Fogjunk egy maroknyi gyapjút és formázzuk gömbbé! Szappanos-vizes kézzel kezdjük el „gömbölygetni” a labdánkat úgy, hogy közben folyamatosan újravizezzük és -szappanozzuk a kezünket. Időnként nyomkodjuk ki a labdát. Vegyünk egy kis darabot a gyapjúból, és formázzuk vékony hártyává. Ezt a réteget simítsuk rá a labdánkra, majd „gömbölygessük” tovább. Ha színes gyapjúrétegeket viszünk fel rá, egészen különlegesen szép labdát kaphatunk a végén. Ezeket a gömböket már nem lesz szükséges tovább „öltöztetni”.
A similabda „ruházatát” természetesen díszíthetjük is fényes celofánnal, ezüst- vagy aranyszínű textíliával, esetleg lakkanyaggal. A labda lapos aljára és tetejére az előbb említett anyagokból készíthetünk egy-egy fedőkorongot, hogy eltakarjuk az elkötést és egyúttal díszítsük a labdát. Ezután, mint a kötözött sonkát, szalaggal vagy színes spárgával kötözzük körbe a labdánkat. Végül egészen úgy fog kinézni a „mintázata”, mint egy földgömbnek a hosszúsági (esetleg szélességi) körei. Az „északi-sarkhoz” erősítsük fel a gumiszalagot, a szalag végére pedig kössünk hurkot, hogy az ujjunkra tudjuk majd húzni!Jó simizést!
