Révész Sándor EMeRTon-díjas magyar énekes, a Generál és a Piramis együttesek énekese június 24-én ünnepli a születésnapját – sok örömet kívánunk neki.
Budapesten született; zeneszerető szülei zeneiskolába íratták, neki azonban nem volt ínyére a szolfézs, így két év múlva más iskolába került és megviselte szülei válása is. Már általános iskolás korában lenyűgözte a világot akkortájt meghódító zene, a Rolling Stones, a Troggs, a Beatles. Édesanyja ismerősei révén 1966-ban három hónapot Angliában töltött, ahol megtanulta a nyelvet, és egy életre eljegyezte magát a rockzenével.
Első együttese, a gimnáziumi társakból összeverődött Hearts vokálzenét játszott, de már akkor fellépett az Echo és a Szivárvány együttessel. Amikor a zenehallgatás és a próbák egyre több idejét vitték el, édesanyja választás elé állította: vagy időben hazaér vagy haza se menjen. Ő az utóbbit választotta, másfél évig Póka Egon szüleinél lakott. A megértő szülők kőbányai lakásán, amelyben mindenütt erősítők, dobfelszerelések, gitártokok hevertek egymás hegyén-hátán, sokan megfordultak az akkor formálódó magyar progresszív zene meghatározó alakjai közül: Charlie, Deák Bill Gyula, Tátrai Tibor, Török Ádám.
Mit tehet az ember egy eltört szerelemmel?
Révész 1971-ben lett a Ferm és a ZÉ-GÉ tagjaiból alakult Generál tagja. Az együttesben mindenki nagyon fiatal volt, de ő még közülük is kilógott a maga tizennyolc évével, a felszabadultan, egyéni hangon énekelő srácra így ragadt rá a „Kölyök” becenév. Hamarosan csatlakozott hozzájuk három lány, a Mikrolied vokál. 1972-ben megnyerték a Ki mit tud? vetélkedőt a Lehajtott fejjel című dallal, és a Táncdalfesztiválon is indultak a Mit tehet az ember egy eltört szerelemmel? című szerzeménnyel. A könnyed, mégis igényes zene (Csöngess be hozzám jó barát, Ha ismerném…) sokakat megigézett, 1973-as első nagylemezük, a Staféta csaknem minden dala sláger lett: Kérdés, Kövér nap, Százéves kút, Törökméz.
A Generál turnézott az NDK-ban és Lengyelországban (itt 1975-ben Rockin’ & Rollin’ címmel angol nyelvű nagylemezük is megjelent), Hollandiában ünnepelték őket, a siker kapujában azonban a kifáradás jelei mutatkoztak. A szólógitáros-énekes James, azaz Karácsony János már nem utazott velük, mert Barta Tamás helyére került az LGT-be, a női vokál egyik tagja, Bódy Magdi pedig szólókarrierre vágyott. 1975-ben megjelent a Generál II., a borítón hervasztó lila krizantémokkal, amelyek egy temetkezési vállalkozó hirdetésére emlékeztettek.
A progresszívabb zenére vágyó Révész 1975 novemberében kilépett a Generálból és a basszusgitáros Som Lajos által vezetett Piramis együtteshez (Gallai Péter billentyűs, Köves Miklós dobos, Závodi János gitáros) csatlakozott. Turnéjukat vidéken kezdték, és mire a fővárosba értek, már mindenki velük énekelte dalaikat: Ha volna két életem, Becsület, Szállj fel magasra! A siker elképesztő, rajongótáboruk hatalmas volt, az iskolákban Piramis-őrsök alakultak. A Szabadnak születtem vagy a Kóbor angyal című dalban egy nemzedék találta meg önazonosságát, a Piramisnak összesen öt stúdiólemeze és négy koncertalbuma jelent meg. Révész, akit 1976-ban az év énekesének választottak, 1981-ben a színpadon jelentette be, hogy kilép az együttesből.
Még sikereinek csúcsán találkozott Szepes Mária írónővel, gondolkodóval, akivel a szellemiségről, Istenről, a végtelen dimenziókról beszélgettek, megkezdődött szellemi útkeresésének korszaka. A Piramis után egy luxushajón zenélt, bejárta a világot. 1983-ban tért haza, és sok időt töltött Budapesttől távol fekvő tanyáján. „Élt bennem az igény a csendre, hogy igazi odaadással és átéléssel tudjam a szellemi csodákat értelmezni” – mondta. Első szólólemeze 1985-ben jelent meg Révész címmel, a másodikat, amely szintén vezetéknevét viseli, 1993-ban adták ki, a harmadik, a Változtam – hat új és hat régi dallal – 2003-ban került a boltokba.
Révész Sándor a szó szoros értelmében véve csak az 1971 és 1981 közötti, igaz rendkívül sikeres tíz esztendőt töltötte a pályán. Szólólemezeivel mindössze néhány koncertet adott, hosszabb turnéra sem indult. A közönség mégsem felejtette el, bizonyíték erre a Piramis nosztalgiakoncertje 1992-ben (ugyanebben az évben eMeRTon-díjat is kapott) és 2005-ben, a Generálé 1999-ben és 2000-ben. 2009-ben a soproni VOLT fesztiválon és Debrecenben, a következő évben a Művészetek Palotájában is nagy sikerrel lépett fel zenekarával. 2012-ben munkásságáért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
