Íme Szécsi Pál – Édes öregem előadása.
Édes öregem, mi ütött beléd,
nézel mereven csak magad elé.
Bánat felleg ül homlokod körül,
hű, de rossz rád nézni.
Édes öregem, mi történt megint,
újra szerelem, há-há, szokásod szerint.
Mit tegyek veled, hogy kezeljelek,
hé, ideje észhez térni.
Hányszor mondtam, oktatgattam már,
te csökönyös szamár, vigyázni kell!
Ám egy lány, ha szépen pillant feléd,
ez teneked elég, már beesel, ó, te hívő lélek!
Édes öregem, megáll az eszem,
én már leveszem, rólad a kezem.
Ám, ha jót akarsz, házasodj hamar, minél előbb,
akkor majd nem lesz a nőkre időd!
Hányszor mondtam, oktatgattam már,
te csökönyös szamár, vigyázni kell!
Ám egy lány, ha szépen pillant feléd,
ez teneked elég, már beesel, ó, te hívő lélek!
Édes öregem, megáll az eszem,
én már leveszem, rólad a kezem.
Ám, ha jót akarsz, házasodj hamar, minél előbb,
akkor majd nem lesz, akkor majd nem lesz,
akkor majd nem lesz a szerelemre időd!