Szekérfesztivál és India Fesztivál 2022

2022. július 9.

Budapest legszínesebb indiai karneválja. A lelki világban minden szó egy ének, minden lépés tánc és minden nap fesztivál van! A valódi belső elégedettséghez és örömhöz valójában nem kell semmi. Nincsenek anyagi vagy tárgyi feltételei, csupán a szemüvegeden múlik a dolog, amin át szemléled a világot. A boldogságot nem lehet megtalálni a forrásától távol. A gyökerénél kell keresni. Mi segítünk megtalálni a boldogság forrását és garantáljuk, hogy egy fantasztikus lelki élménynek leszel részese, miközben a színes India forgatagába is beléphetsz! A részvétel díjtalan, de ha szeretnél áldásokat, érdemes kicsit húzni a szekeret, seperni előtte és vegán ajándékokkal, gyümölcsökkel, natúr magvakkal, virágokkal meglepni az Univerzum Urát.

A járványhelyzet megszűnésével a Krisna-hívők idén ismét megrendezik a Szekérfesztivált, július 9-én, szombaton. Két év kihagyás után hatalmas bulit ígérnek az Andrássy úton, majd a Városligetben. A szervezők azt remélik, igazi örömünnep lesz idén az India Fesztivál, amelynek vezérmotívuma is “a béke”.

A Ratha-yātrā, vagyis a Szekérfesztivál India egyik legősibb és legnagyszabásúbb ünnepe, melyre évente mintegy 1,7 millió ember gyűlik össze. Az eseményt több mint 50 éve nyugaton is számos nagyvárosban megrendezik – a fesztivál Magyarországon is szorosan beépült a Krisna-hívők és immár a főváros tradíciójába is.

Ratha-yātrā időpont:
2022. július 09. (szombat)

Indulás: 10:00 – Vörösmarty tér
Érkezés: 13:00 körül – Városliget
Programok a Városligetben: 19:00-ig
Békemeditáció: 15:30-17:00

Az ünnep jelentősége

Az indiai Szekérfesztivál során az éneklő, táncoló résztvevők hatalmas kötelekkel húzzák végig a városon azt a tarka és díszes szekeret, amelyen Kṛṣṇa, azaz Isten egy különleges formáját, az „Univerzum Urát” helyezik el. A fesztivál ünnepeltje ebben a formájában nem a fenséges, hanem a szeretetteljes, játékos hangulatát mutatja meg a fesztivál vendégeinek, és a templomból az emberek közé kilépve szórja áldásait a résztvevőkre.

Az ünnepen való részvétel szimbolikusan azt fejezi ki, ahogyan az ember visszavágyódik Istenhez, örök lelki otthonába. A “ratha” szó szekeret és testet is jelent, utalva arra, hogy a lélek, az élőlény életről életre vándorol, újabb és újabb anyagi testet fogad el – vagyis reinkarnálódik -, ám az élet valódi célja az, hogy kitörjön e körforgásból és hazatérjen Istenhez. A kötelek húzásáról úgy tartják, hogy megtisztít a korábbi káros tetteink visszahatásától, rossz karmánktól és kifejezetten jószerencsét hoz.

Az eredeti indiai Szekérfesztivál

Az Orisza állambeli Purī városában több ezer éve minden egyes fesztiválra három új, gigantikus faszekeret ácsolnak, ezeket Akṣaya trītīyā napján, a május elején esedékes évi szerencsenapon kezdik el faragni. A színesre festett, faragványokkal díszített, kupolás szerkezetű szekerekben nincs motor, kézi hajtással működnek. A szekerek 18, 16, illetve 14 kerékkel rendelkeznek és különleges, ún. yantra formájúak, amelyek gyakorlatilag egy kis templomnak, imádati talapzatnak felelnek meg. Minden szekér eltérő magasságú és más-más színű, így a hívek már messziről meg tudják állapítani, melyik szekéren Istennek mely formája utazik.

Az eseményen az összegyűlt résztvevők az egyik templomból a másikba húzzák át a szekereket, ahol Kṛṣṇa istenszobor formája 10 napig vendégeskedik, majd visszatér eredeti tartózkodási helyére. Az utazást fontos ceremóniák kísérik.

Orisza állam királya, aki tiszteletbeli királyi címét még ma is őrzi a demokratikus Indiában, nemcsak részt vesz az ünnepségen, hanem maga sepri fel az utat a szekerek előtt, kifejezve, hogy Isten szolgájaként tekint magára, a ráruházott szerep és hatalom pedig a szolgálat eszköze.

A Szekérfesztivál ünnepét követően az istenformákat visszahelyezik a Jagannātha templomba, eredeti oltárukra, ahol a papok folytatják megszokott imádatukat, amely során naponta átöltöztetik Őket, rituális kellékek felajánlásával és ételajánlásokkal kedveskednek Nekik. Az ételeket egy olyan konyhában készítik, amelyben évezredek óta őrzik a lángot, és ahol sohasem alszik ki a tűz. Az így főzött és felajánlott vegetáriánus ételekből naponta több tízezer embert vendégelnek meg. Az imádati rítusokban azoknak a családoknak a leszármazottai vesznek részt, akik a 12. században beállították az istenszobrokat ebben a templomban, a szolgálat pedig generációról generációra öröklődik, mint egyfajta örök kötelesség.