Négy héttel 88. születésnapja előtt, november 30-án hajnalban elhunyt Lendvay Kamilló Kossuth-díjas Kiváló művész – jelentette be a Zeneakadémia.
Bartók hatása alatt indult zeneszerzői pályája az 50-es években, majd a lengyel iskola inspirációjára alakult ki saját hangja.
Ezen az operától (A tisztességtudó utcalány Párizsban, A bűvös szék Görlitzben is sikert aratott), oratóriumok láncolatán (Jelenetek Thomas Mann: József és testvérei tetralógiájából; Via crucis; Stabat mater) át zenekari alkotásokig (Mauthausen; Négy invokáció, A csend harmóniája),zongorát, hegedűt, gordonkát (Csellóversenyét a Triesti Zeneszerző Versenyen díjazták), cimbalmot, trombitát, szaxofont foglalkoztató versenyművekig, gazdag kamarazenei termésig és míves kórusművekig sokszínűen szólalt meg. Gyakorta hallhattuk szólistaként fúvószenekarra írt oeuvre-je nyitányaként megszületett zongora Concertinójában.
Vezényelt a Fővárosi Operett Színházban, zenei vezetője volt a 60-as évek hőskorszaka elején az Állami Bábszínháznak.
A Zeneakadémiának zeneelmélet tanszékvezetője, valamint a karmester hallgatók kötelező zeneszerzés tanára volt. Kivette részét a zenei élet szervezéséből és irányításából: elnöke volt az Artisjusnak, a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, évtizedeken át lektora a Magyar Rádiónak.
Nemcsak a sokoldalú művészt, a vonzó személyiséget is gyászoljuk benne.
Búcsúztatásáról később történik intézkedés.
