Psota Irén halálával elvesztettük az ország egyik legnagyobb színészét, „elment vele az életem egy része” – mondta Törőcsik Mari, a nemzet színésze a csütörtökön elhunyt művészről az M1 aktuális csatorna műsorában.
Törőcsik Mari felidézte, hogy mielőtt megismerte Psota Irént, azelőtt látta már színpadon: már maga is színésznő volt, amikor a Városi Színházban egy elegáns extrád műsorban látta. „Egyszer csak befutott a színpadra Psota Irén egy csodálatos, hófehér organza ruhában, amelynek térdig érő bő szoknyája volt, elkezdett énekelni valami hihetetlenül vidám dolgot, és én egyszer csak elkezdtem sírni. Attól a tehetségtől, ami áradt felém” – emlékezett Törőcsik Mari.
Arra a kérdésre, hogy sokszor játszottak-e együtt, azt mondta: annyira be voltak zárva a saját színházukba, hogy nagyon ritkán találkoztak a színpadon. „De nagyon gyakran beszéltünk telefonon és össze is jártunk, nagyon-nagyon szerettük egymást” – hangsúlyozta, hozzátéve: bár tudta, hogy Psota Irén beteg, mégis váratlanul érte a halála, úgy szakadt rá az elvesztése.
Nyitott volt a szeretetre
Túl közeli a dolog, nem is tudom, hogy nevezzem, ilyenkor… amikor elmennek, mert már olyan öreg vagyok, hogy nemcsak a családom tagjai, de a kollégáim közül is elmegy egy csomó ember – akkor elviszik a lelkem egy részét – mondja megtörten a művésznő a Borsnak
– Az ország egyik legnagyobb színésze ment el… Irén nagyon magára akart maradni az utolsó éveiben, nem engedett közel senkit. Pedig nagyon tudott szeretni, mi nagyon szerettük egymást. Amennyire bezárta saját magát, annyira nyitott volt a szeretetre.
Psota Irén, a nemzet színésze, a Madách Színház kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művésze életének 87. évében hunyt el hosszan tartó betegség után.
