Azért is öröm számomra a Kossuth-díj, mert a szakma, a tervezőgrafika elismerését is jelenti, amivel foglalkoztam, amit tanítottam és amit mindig is szerettem – mondta az MTI-nek Zelenák Crescencia tervezőgrafikus, aki kedden Kossuth-díjat kapott.
A Munkácsy-díjas érdemes és kiváló művész rendkívül igényes és kifinomult stílusú, a tervezőgrafika számos területén, különösen a plakát- és bélyegtervezésben unikális alkotói pályája, valamint nagyhatású, a betűtörténet megismertetése terén generációk számára meghatározó oktatói tevékenysége elismeréseként vehette át az elismerést.
Mint mondta, kisiskolás korában figyeltek fel rajzkészségére. De később is biztos volt benne, hogy rajzolni, festeni szeretne. Az Iparművészeti Főiskola esti tanfolyamára kerülve tanárai biztatására került a nappali tagozatra. “Vonzónak találtam a grafikában rejlő változatosságot, sokoldalúságot, így erre a szakra jelentkeztem” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy az első időben legtöbbet a fiatal és nagy műveltségű Köpeczi Bócz István grafikustól kapta.
Emlékeztetett arra, hogy remek tanárai, mesterei voltak a Képzőművészeti Főiskolán is, Konecsni György, aki a háború utáni plakátművészet megújítója volt, Kádár Zoltán és Kállai Ernő művészettörténet tanárok, akik megismertették hallgatóikkal a modern művészeti irányzatokat, valamint Hincz Gyula, Koffán Károly, Borsos Miklós, Domanovszky Endre és Barcsay Jenő.
Pályáját felidézve elmondta, hogy arra az időszakra tekint a legszívesebben vissza, amikor sok plakátot készített, főleg filmplakátokat és a kulturális plakátok más típusát is, de rendszeresen jelentek meg színházi és zenei témájú, idegenfogalmi munkái is.
Felidézte, hogy több hazai és nemzetközi elismerést, díjat is plakátjaival nyerte el. Emellett foglalkozott embléma-, arculat- és piktogram-tervezéssel, könyvcímlapokat, hanglemezborítókat, naptárakat, valamint magyar filmek nemzetközi fesztiválon való bemutatójának anyagát készítette el.
Elmondta, hogy az alkotói munkával párhuzamosan 42 éven át tanított a Képzőművészeti Főiskolán a grafika mellett betűtörténetet és gyakorlati betűírást valamennyi szak növendékei számára. Hangsúlyozta, hogy a szakmai tudás, szemlélet átadása az új nemzedéknek folyamatos készenlétet kívánt. Különleges élmény volt számára a Papp-csoport kiállításain részt venni, amely évről évre új feladatot és szabad grafikai “játékot” is adott számára.
“A vizuális kultúrának ez a része, amit a tervezőgrafika jelenít meg, ki sem kerülhető, a mindennapi életben körülvesz bennünket és hat ránk. Az érdeklődésem, a grafika fontosságába vetett hitem megmaradt, a megváltozott környezetben, például a számítógépes grafika változatos formáiban is” – fogalmazott a grafikusművész.
Mint elmondta, az aktív tevékenységgel már felhagyott, jelenleg munkái rendezésével foglalkozik. Az utóbbi években rész vett retró plakátkiállításokon is.
