in

Ő kapta idén a Petőfi-díjat

Karol Sauerland lengyel filozófus a közép-európai népek szabadságáért tett egyéni erőfeszítéseket elismerő Petőfi-díj idei kitüntetettje. A díjazott a hétfői budapesti átadóünnepségen arról beszélt: nem érthetjük meg a mai időket, ha régi kategóriákban gondolkodunk.

Az 1980-as elején létrehozott, a kommunista rendszer lengyelországi bukását kiharcoló Szolidaritás mozgalom alapító tagjának szavai szerint sem a fasizmusnak, sem a kommunizmusnak nincsen esélye a visszatérésre. Ugyanakkor a hagyományoktól függően minden államban másként alakul a demokratikus berendezkedés, “amit sajnos sok értelmiségi nem tud megérteni” – fogalmazott.

Az eseményen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azt emelte ki, hogy közös európai történetünk van, nincs külön, speciális kelet-európai történet.

Talán a közép-európai szabadságtörténet nem megértése az egyik oka annak, hogy ma úgy tűnik, Kelet és Nyugat, illetve Nyugat és “közép” nem tud Európa jövőjéről hasonlóan gondolkodni – fogalmazott. Ezért is fontos feladat beszélni az elmúlt huszonöt év és az azt megelőző időszak eseményeiről, oldva például a befogadó Nyugat- és az elutasító, inkább xenofób Közép-Európáról szóló sematikus, leegyszerűsítő képet is – mondta Balog Zoltán.

Hangsúlyozta: a kommunizmus és a nemzeti szocializmus történetére is közös európai teherként, tragédiaként kell tekintenünk, múltunkról pedig a remélt közös európai jövő érdekében kell vitatkoznunk.

Annak kapcsán, hogy gyakran a csoda vagy a csodák éveként emlegetik a kommunizmus összeomlását elhozó 1989-90-es időszakot, Balog Zoltán azt emelte ki, “a csodához is kellenek emberek”, olyanok, akik negyven éven keresztül “hittek abban, hogy egyszer ennek majd vége lesz”, hiszen nem magától omlott össze a szovjet birodalom.

Nem pottyant ölünkbe a szabadság

“Nem pottyant ölünkbe a szabadság, nem egyszerűen külső erőviszonyok változása volt, hanem emberek, emberi közösségek tette”, ami történt – jegyezte meg, szólva arról is, fel kell idéznünk azokat a hősöket, akik lényükben hordozzák a szabadságszeretetet, a kitartást, az őszinteséget, az áldozatvállalást, akik egyszerre elég makacsok és szelídek.
Balog Zoltán “rutinos antikommunistaként” méltatta a díjazottat, kiemelve, bátorság kellet az írástudók árulásának leleplezéséhez, e tett nélkül pedig nem bukott volna meg a kommunista rendszer.

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója az eseményen azt emelte ki, negyed százada a régió országai súlyos árat fizettek azért, hogy újra szabadok, függetlenek lehessenek, “nem vagyunk hajlandóak tehát egy újabb világmegváltó ideológia nevében mindezt könnyelműen kockára tenni”.

Kétségbe vonjuk tehát, hogy mentálisan globalizálódnunk és multikulturális társadalmakba kellene szerveződnünk ahhoz, hogy helyt állhassunk a 21. században – tette hozzá, kijelentve azt is, “nagyon nehéz beletörődnünk abba, hogy igazságot akartunk és jogállamot kaptunk”, amelyben elmaradt a besúgók, az ügynökök és a rendszert működtetők megnevezése is.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója az eseményen azt emelte ki, hogy “a szabadság minden”, a szabadság az alkotó és a teremtő munka feltétele, ami nem a nemzetek külön ügye, hiszen a kommunizmus elleni felkelések sem szigetszerű események, hanem a közös szabadságküzdelem epizódjai voltak.

A Mol-csoport, a XXI. Század Intézet, valamint a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió és világ azon kiemelkedő személységeit díjazzák, akik személyes helytállásukkal, a szabadságáért hozott személyes áldozattal mutattak példát és mozdították előre a “közös jó”, a szabadság ügyét.

Karol Sauerland lengyel filozófus 1980-ban az elsők között csatlakozott a lengyel Szolidaritáshoz. Munkásságában a totalitárius rendszerek titkosszolgálataival, a besúgás lélektanával, az elnyomás korának erkölcs- és kultúrtörténetével foglalkozott. A filozófust egyszerre érdeklik a közép-európai történelem sorsszerűségei, a német és lengyel történelem párhuzamai és különbözőségei.

– MTI –

Szólj hozzá!

December 14-én újra Ridikül – íme a vendégek névsora

Kiváló szakember volt, nyugodjon békében Jenő bácsi