Szinetár Dóra Bereczki Zoltán – Szóló szaxofon
Bereczki Zoltán:
Itt, ahol csak veszthet a szív,
Hol minden út a semmibe hív.
A végső órán, így leltem rád.
Szinetár Dóra:
Mindabból, mi most hullik szét,
S mi tegnapig egy világ volt még.
Tűnő árnyék, őrizlek én.
B.Z.:
Nem kell már félned, csak ölelj át!
Sz.D.:
Elnyomja szívünk az ágyúk zaját
Együtt:
Egy messzi álomvilág
Egy dalt küld hozzánk.
Refr.:
És szól egyetlen árva szaxofon,
Egy szédült hang, úgy símogat
Oly lágy, oly végtelen.
Kettőnkhöz szól, kettőnkért sír egy szaxofon.
Hát úgy ölelj, mint semmi mást,
S ne bánd ha közben széthull a világ.
B.Z.:
Létezik egy másik világ,
Hol fontos vagy, hol senki sem bánt.
Elviszlek én!
Sz.D.:
Ó, bár vinnél!
B.Z.:
Azt hinnéd káprázat csak, mit látsz
Árnyékban éltél ott fényben jársz.
Együtt:
Nem bolygat többé a csend,
Hisz lelkünkben zeng.
Refr.:
És szól, egyetlen árva szaxofon,
Egy szédült hang, úgy símogat
Oly lágy, oly végtelen.
Kettőnkhöz szól, kettőnkért sír egy szaxofon.
Hát úgy ölelj, mint semmi mást,
S ne bánd ha közben széthull a világ.
Sz.D.:
Szép, mintha csak álmodnék.
B.Z.:
nézd, ébren is látod még!
Együtt:
Örökké, kettőnkért, holtunkig kísér.
Együtt(Refr.):
És szól, egyetlen árva szaxofon,
Egy szédült hang, úgy símogat
Oly lágy, oly végtelen.
Kettőnkhöz szól, kettőnkért sír egy szaxofon.
Hát úgy ölelj, mint semmi mást,
S ne bánd ha közben széthull a világ.
Hát ölelj át, csak még egy tánc!
S ne bánd, ha közben széthull a világ.
