Íme Bodrogi Gyula – Egy kiöregedett vadászkutya előadása.
Egy kiöregedett vadászkutya,
Vonyítva ül a kátyúba.
A hűséget én nemcsak mutattam,
Emlékezz rá, érted mennyit ugattam.
Ti kiöregedett vadászebek,
Csont helyett jött a kamatadó rendelet,
Értetek a szív majd megszakad.
De a rosszban jó, hogy ugatni már szabad,
Hogy ugatni már szabad,
Hogy ugatni még szabad!
Nem tudom én mit hozz a holnap,
Az új kutyák mind frissen csaholnak.
Nem tudok én mást vonyítani.
Az igazságból elveszett…
Az igazságból elveszett…
Az igazságból elveszett az “i”!
Szólj hozzá!
