in

Bujtor István: “Bud Spencer vállon veregetett, majd …”

Bud Spencer vállon veregetett, majd felemelt és leporolt címmel a Dunántúli Napló 1986-ben anyagot közölt. Mutatjuk a cikket.

E hét végén Pécsett és több baranyai városban, faluban találkozott a közönséggel Bujtor István. Kötetlen beszélgetés formájában számolt be élete alakulásáról, színésszé, forgatókönyvíróvá, rendezővé válásáról, melynek jelentős állomásait – filmek – videofelvételekről fel is idézett.

— Egyetemi éveim alatt — közgazdasági egyetemre jártam, el is végeztem — Máriássy Félix rendező keresett egy „marha nagy darab embert” egyik filmjéhez. Meglátott — engem választott. Mire kézhez ‘kaptam a diplomát, már hat filmszerep volt a hátam mögött. Eldönthettem, hogy mi akarok lenni. Én a színészetet választottam. Tagja voltam a győri Kisfaludy Színháznak, a József Attila Színháznak, három évig – 1970-73 — a Pécsi Nemzeti Színháznak, a Vígszínháznak, majd a MAFILM következett, amelynek jelenleg is tag ja vagyok.

Egyik jelentős élmény az életemben, mikor a Kőszívű ember fi it forgattuk. Az orosz hófödte rónaság helyett Gödöllőtől három kilométerre vettük fel a farkaskaland jeleneteket. Dublőrök dolgoztak helyettünk. Egy darabig néztem, aztán elegem lett, különösen azért, mert engem egy 73 éves bácsika helyettesített, aki állandóan beszélt a farkasokhoz, hogy „na, Lupi!” …Gondoltam, én is megpróbálom. Csak a helyes fogásra kellett vigyázni és sikerült egészen vérre menő birkózásokat produkálni. A film másik érdekessége, hogy a farkasok nem akartak üvölteni, így helyettük Alfonzó produkálta a farkasüvöltést.

Rejtő Jenő a kedvenc

Országszerte ismertté a Bors Máté sorozat tett. Mindenkit megragadott a bugyuta Őszi és Dezső figurája. A következő állomás a Sándor Mátyás volt. Mondhatni kissé kellemetlenül indult, mert az olasz producer tíz kilóval könnyebb alkatra képzelte a szerepet. A következő film egy találkozáshoz kapcsolódik: még az előbbi film forgatása körben eljutottam Olaszországba, ahol megismerkedtem Bud Spencerrel. Elmondtam neki, hogy én vagyok a magyar szinkronizálója. Kedvenc íróm, Rejtő Jenő szavaival élve vállon veregetett, majd felemelt és leporolt. Azóta jóba vagyunk és levelezünk. Ö javasolta, hogy próbáljam meg, hátha itthon is tudunk westernszerű filmeket csinálni. Nem találtam vállalkozót — ezért megírtam a forgatókönyvet, elvállaltam a rendezést és a főszerepet is.

A zenét az öcsém, Frenreisz Károly szerezte. A „Pogány Madonna” sikert aratott, itthon 1 400 000 ember nézte meg. Megvették a szocialista országok, Svájc, NSZK, Anglia, Ausztrália. Hamar megvalósult a folytatása a „Csak semmi pánik” . Most pedig elkészült „Csöpivel, a nyomozóval” az újabb rész — mely májusban kerül a mozik műsorára — az „Elvarázsolt dollár”.

Lejött a bőr

A beszélgetés előtt és után sikerült néhány szót váltani a művésszel, aki elmondta, hogy sikeres embernek érzi magát. Most ‘kissé fáradt és rosszkedvű, mert Székesfehérváron, a „Száll a kakukk fészkére” rendezése és főszerepének, az Indiánnak a próbáján megsérült. Leesett a díszletek közé és a lábáról végig lejött a bőr.

Példaképe a bátyja – Latinovits Zoltán —, de szívesen tanul más színészektől is. Jövőbeni tervei között egy film szerepel – jelenleg Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában c. könyv forgatókönyvét írja. Valószínű, hogy a rendezés mellett az egyik főszerepet is elvállalja .  – állt az 1986. március 3-án megjelent cikkben.

Szólj hozzá!
Hirdetés

Júniusban lesz a Tatai patara 2022 – infok itt

Tavaszi Balkán Party lesz Budapest szívében