1. Rák
A családi támogatás és a korábban befektetett energiáid most bőségesen megtérülnek. Az ingatlanügyletek és családi vállalkozások különösen jól alakulnak, és az is lehet, hogy egy váratlan örökség segíti elő anyagi helyzeted javulását.

2. Skorpió
A Skorpiók számára 2025-ben az intuíciójuk és éles üzleti érzékük hozza a nagy áttörést. Ne félj kockázatot vállalni, mert a bátor lépések most nagy pénzügyi sikereket eredményezhetnek. Az év közepe különösen kedvező lesz új projektek indítására.

3. Halak
2025-ben a Halak jegy szülötteit a kreativitásuk és fantáziájuk juttatja extra bevételhez. A művészi tevékenységek és spirituális útmutatások révén akár váratlan támogatókra is lelhetsz, akik segítenek megvalósítani az álmaidat.

4. Ikrek
Az Ikrek számára ez az év az új lehetőségek éve. A kommunikációs készséged és rugalmasságod most hatalmas előnyöket hoz. Egy új kapcsolat vagy üzleti partner révén olyan lehetőségekre tehetsz szert, amelyek megsokszorozzák a bevételedet.

5. Bak
A Bakok számára 2025 a kemény munka gyümölcseinek beérését jelenti. A karrieredben elért sikerek, valamint a pénzügyi stabilitás most még nagyobb lendületet kap. Az év végére egy nagyobb beruházás vagy pénzügyi döntés hozhatja meg a teljes áttörést.

Minden jegy számára fontos, hogy ne csak a szerencsére, hanem a kitartó munkára is támaszkodjanak. Ha hiszel magadban és a csillagok támogatásában, 2025 valóban a gazdagság éve lehet számodra is!

Te köztük vagy? Írd meg kommentben, hogy mi a csillagjegyed, és mit vársz 2025-től!

Ez a cikk Pénzeső vár rád 2025-ben? Ez az 5 csillagjegy számíthat kiemelkedő pénzügyi sikerekre! először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Egyedülálló pályafutás

Az Omega 1962-ben alakult, és hamar Magyarország egyik legmeghatározóbb zenekarává vált. Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtéren is elismertté tették a magyar rockzenét. Egyes rajongók szerint az Omega neve egy lapon említhető a Beatles-szel vagy a Bon Jovi-val, hiszen a zenekar egyedi stílusa és különleges hangzása kiemelte őket a világ zenei palettáján.

„Nem lehet utánuk senkit sem tenni, az Omega egy volt, és egy is marad!” – fogalmazta meg tökéletesen az egyik rajongó.

Maradandó alkotások

Az Omega legnagyobb sikereit az 1960-as és 70-es években érte el, amikor olyan ikonikus dalokkal ajándékozták meg a világot, mint a „Gyöngyhajú lány”. A szám nemcsak Magyarországon vált klasszikussá, hanem nemzetközileg is ismert lett, sőt, más előadók feldolgozásában is hallható volt.

A zenekar zenéjében a rock, a progresszív elemek és a lírai dallamok harmonikusan ötvöződtek. „Minden idők egyik legjobb magyar zenekara, akik dalokkal és érzésekkel gazdagították az életünket.”

Kóbor János – A hang, amit soha nem feledünk

Az Omega emblematikus alakja, Kóbor János, olyan karizmával és hanggal ajándékozta meg a közönséget, amely örökre beleégett az emlékezetünkbe. Sokak számára ő testesítette meg az együttes szívét és lelkét. Halála óriási veszteség volt, de emléke és zenéje tovább él rajongói szívében.

„Az egyik kedvencem Kóbor János, nyugodjék békében! Zenéje örökre itt marad velünk.”

Koncertek, emlékek és rajongók

Az Omega koncertjei mindig különlegesek voltak. A zenekar nemcsak a zenében, hanem a látványban is mindig a legjobbat nyújtotta. Egy rajongó így emlékezett vissza egy ikonikus fellépésre:

„1972-ben, Aradon, a sportcsarnokban 6-7 ezer magyar fiatal tombolt az Omega dalaira. Eszméletlen érzés volt, ami máig áthatol.”

Örök legendák

Az Omega nemcsak egy zenekar, hanem egy korszak szimbóluma is. Ahogy az egyik rajongó megfogalmazta: „Csak minden évszázadban születnek ilyen tehetségek!” Az Omega dalai örökre velünk maradnak, és amíg hallgatjuk őket, újra és újra visszatérhetünk azokba a csodás időkbe, amikor a zene igazán élt.

Az Omega öröksége nemcsak a múlt, hanem a jelen és a jövő számára is fontos érték. Zenéjük generációkat kötött össze, és emlékeztet minket arra, hogy a művészet milyen erős kapocs lehet. Akár a „Gyöngyhajú lány” dallamait dúdoljuk, akár egy régi koncertre emlékezünk, az Omega neve mindig a szívünkben marad.

Ez a cikk Omega – A magyar rocktörténelem örök legendája először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Rajongói vélemények – Miért imádjuk ezt a filmet?

„Nem lehet megunni, mindig újra és újra megnézem. Remek a történet, csodálatosak a ruhák, a tájak, és a hab a tortán a parádés szereposztás!” – írja egy rajongó, aki nemcsak a történetet, hanem a vizuális elemeket is kiemeli.

„Imádtam, imádom. Olvasom, nézem, és még most is lenyűgöz. Scarlett szépsége elvarázsolt, Rhett Butler pimasz bája megbabonázott.” – vallja be egy másik hozzászóló, aki számára a karakterek és a színészi játék tette felejthetetlenné az élményt.

„Ez az egyik gyöngyszem, amit akárhányszor vetítenének, én annyiszor megnézném!” – hangzik el egy másik nézőtől, aki szerint a film minden újabb megtekintésre képes elvarázsolni.

Milyen üzenetet hordoz számunkra?

Sokan úgy érzik, hogy az „Elfújta a szél” olyan mély emberi értékeket és érzelmeket mutat be, amelyek ma is aktuálisak. Egy hozzászóló ezt így fogalmazta meg: „Könyvben és filmen is kedvenceim közé tartozik! Egy gondolatot megtanultam belőle: ‘Holnap új nap kezdődik…’”

A régi idők filmsztárjai új fényben

A rajongók között többen felvetik, hogy ezt a filmet újra műsorra kellene tűzni. „Adhatnák például karácsonykor! Az ezerszer látott bugyuta filmek helyett fantasztikus lenne újra látni ezt a klasszikust.” – véli egy néző, aki a film időtálló értékeit emeli ki.

„Minden idők egyik legjobb filmje volt anélkül, hogy a szereplők értelmes párbeszédeit látványos robbantások vagy lövöldözések helyettesítették volna.” – hangzik el egy másik hozzászólás, amely jól rávilágít arra, hogy az „Elfújta a szél” miért maradt örökzöld.

Az „Elfújta a szél” nemcsak egy film, hanem egy időutazás is, amelynek során egy másik kor értékeivel, szépségével és emberi drámáival találkozunk. Nem csoda, hogy a nézők generációk óta rajonganak érte, és újra meg újra visszavágynak Tara birtokára, Scarlett makacs, de szerethető karakteréhez, és Rhett Butler felejthetetlen sármjához.

Te is újranéznéd? Vajon mikor lesz lehetőségünk ismét a képernyőn látni ezt a gyöngyszemet?

Ez a cikk „Elfújta a szél” – A film, amit újra és újra látni akarunk először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A lányok,a lányok, a lányok angyalok
Az oltárhoz nem szaladnak véled
Új műsorhoz új férfi kell
Ezt ők sosem felejtik el
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet

A lányok,a lányok, a lányok angyalok
A férfiakkal csak komédiáznak
A lányok szerelme nem egyszerű dolog
A lányok a csóktól csak ritkán fáznak

A lányok,a lányok, a lányok angyalok
Az oltárhoz nem szaladnak véled
Új műsorhoz új férfi kell
Ezt ők sosem felejtik el
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet (gyors az élet)

A lányok angyalok…

Ez a cikk Gregor József – Maros Gábor: A lyányok, a lyányok először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Viva la Musical! stábja a díjazottakkal beszélgetett.

Nézd meg mit nyilatkozott Dolhai Attila.

Ez a cikk Dolhai Attila: „Nem számítottam rá.” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Így indul A lyányok, a lyányok dalszöveg

A lányok,a lányok, a lányok angyalok
Az oltárhoz nem szaladnak véled
Új műsorhoz új férfi kell
Ezt ők sosem felejtik el
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet

A lyányok, a lyányok dalszöveg

A lányok,a lányok, a lányok angyalok
Az oltárhoz nem szaladnak véled
Új műsorhoz új férfi kell
Ezt ők sosem felejtik el
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet

A lányok,a lányok, a lányok angyalok
A férfiakkal csak komédiáznak
A lányok szerelme nem egyszerű dolog
A lányok a csóktól csak ritkán fáznak

A lányok,a lányok, a lányok angyalok
Az oltárhoz nem szaladnak véled
Új műsorhoz új férfi kell
Ezt ők sosem felejtik el
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet (gyors az élet)

A lányok angyalok…

Ez a cikk Latabár Kálmán – Latabár Árpád: A lyányok, a lyányok először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ez a cikk Szendy Szilvi és Vadász Dániel: Túl az Óperencián (Fecske duett) először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A lányok,a lányok, a lányok angyalok
Az oltárhoz nem szaladnak véled
Új műsorhoz új férfi kell
Ezt ők sosem felejtik el
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet

A lányok,a lányok, a lányok angyalok
A férfiakkal csak komédiáznak
A lányok szerelme nem egyszerű dolog
A lányok a csóktól csak ritkán fáznak

A lányok,a lányok, a lányok angyalok
Az oltárhoz nem szaladnak véled
Új műsorhoz új férfi kell
Ezt ők sosem felejtik el
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, mert gyors az élet (gyors az élet)

A lányok angyalok…

Ez a cikk A lyányok, a lyányok – így szól a négy férfi kedvenctől először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szereplők:
Honthy Hanna (Cecília)
Csákányi László (Herceg)
Németh Marika (Sylvia)
Baksay Árpád (Edvin)
Rátonyi Róbert (Bóni)
Gyenes Magda (Stázi)
Feleki Kamill (Miska)

Ez a cikk Csárdáskirálynő – Álom, álom, édes álom először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ez a cikk Szendy Szilvi – Peller Károly: Te rongyos élet először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

– Az egyik bulvárlap címoldalán láttam, hogy: „Kiöregedtem a musicalből”. Tényleg mondtál ilyet?
– Szoktam néha ilyeneket mondani, de valójában ez nem annyira bulvár, hiszen a musical elsősorban a fiatalok műfaja. Előadók tekintetében – akár a Hair, Jézus Krisztus szupersztár, Rómeó és Júlia, Rudolf – ezek többnyire fiatal szerepekre íródott történetek, áriák. Ezzel szemben az operettben és az operában sokkal tovább lehet „nagyokat énekelni”. Jó volna hinni, hogy nem lehet kiöregedni a musical világából, de az idő múlása távolságtartást, elérhetetlenséget jelent nemcsak a műfajt gyakorolni kívánó művész, hanem a közönség számára is.

– A musicalek közül melyik a kedvenced? Hiszen óriási repertoárt énekeltél…
– Nagyon sok darabban szerepeltem, az tény. A kezdetektől ott volt az Elisabeth, Jézus Krisztus szupersztár, Mozart, Rómeó és Júlia. Tulajdonképpen Mozart és Rómeó volt az a két szerep, amit rengeteget énekeltem és nagyon meghatározta a pályámat.

– Ha majd sorra kapod az operaszerepeket, hogy érzed: a musicalt le lehet zárni? Mindent elértél, amit szerettél volna?
– Nem azért csinálom, amit csinálok, hogy valamilyen dicsőséget magaménak tudhassak. Nem akartam elérni semmit. Azt hiszem ez egy következménye annak, amit és ahogy tettem. Én csupán játszani és énekelni szeretek, és kutatom azokat a lehetőségeket, ahol ebben fejlődhetek, ahol erre lehetőségem nyílik. Végső soron az opera műfaja is azért csábít, hogy mindaz, amit képes vagyok megtanulni, azt megtanuljam. Hogy sorra kapom-e a szerepeket -legyen az opera, vagy musical-, nem lehet tudni. Minden szerep ajándék. Azonban a műfajok keverése révén elveszítem a lehetőséget, hogy hosszú távon énekeljek és játsszam. A válasz a kérdésre: ha sorra jönnek az operaszerepek, akkor nyilván jó úton járok és sikerült elsajátítanom azt, ami ehhez a műfajhoz kell. Ha majd ott tartunk, akkor meg fogom tudni mondani, szeretnék-e újra musicalt énekelni vagy sem, de ha időközben visszacsábulok a musicalhez nagy valószínűséggel leteszek az operaéneklésről.

– Az operettekkel mi a helyzet?
– Most leginkább az operett van jelen az életemben, mint műfaj. Az opera úgy tűnik, hogy jelenleg  egy-egy szárnypróbálgatás.  A Csárdáskirálynőben, Bajadérban, Csókos asszonyban, Viktóriában, Lili bárónőben játszom mostanában, és nagyon szeretem ezeket a feladatokat.

– A közönség hol láthat mostanában?

– Elsősorban az Operettszínházban. A futó darabok közül visszük tovább az új évadban a Csárdáskirálynőt, Lili bárónőt, lesznek új bemutatóim: Sybill, A chicagói hercegnő és az Egy anya története is megy tovább.

– Önálló estjeid vannak, amivel járod az országot?

– Igen. Néha többed magammal és van, amikor zenekarral, de most az átállás miatt volt egy nagyobb szünet, visszafogtam ezeket a szerepléseket, aztán majd meglátjuk. A Budapesti Operettszínházzal viszont nyáron sokat megyünk. A Csárdáskirálynőt visszük például Siófokra, Bajára, Tokajba, míg a Bajadért Sopronban fogjuk játszani. Vége van az évadnak, de sok vidéki fellépésünk lesz. Az én nyaram pihenéssel és munkával fog telni.

Ez a cikk Dolhai Attila: „Szoktam néha ilyeneket mondani” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

    A bemutatásának 100. évfordulóját ünneplő darab turnéjának utolsó állomásán az indiai fővárosban szerdán Fischl Mónika, Dancs Annamari, Vadász Zsolt és Peller Károly lép színpadra az India Habitat Center koncerttermében – olvasható a Balassi Intézet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Mint felidézik, a Balassi Intézet budapesti központjában január 7-én telt ház előtt debütált az előadás, majd a darab zenei keresztmetszetét az ősbemutató helyszínén, Bécsben láthatta a közönség.

Moszkvában teljesen megtelt a Csajkovszkij Állami Konzervatórium koncertterme január 19-én. Csaknem 1700 néző köszöntötte vastapssal a Csajkovszkij Konzervatórium Női Szimfonikus Zenekara kíséretében színpadra lépő Lukács Anitát, Szendy Szilvit, Vadász Zsoltot és Peller Károlyt. Nagy tetszést váltott ki, hogy egyes slágerek oroszul is felcsendültek a magyar művészek előadásában – olvasható a közleményben.

Január 22-én a horvátországi Varasdon folytatódott a turné, ahol Fischl Mónika, Kékkovács Mara, Vadász Zsolt és Szabó Dávid előadásában láthatta a produkciót a közönség a Varasdi Horvát Nemzeti Színház koncerttermében.

Az európai helyszínek sorát február 8-án Brüsszel zárta, ahol Lévai Enikő, Szendy Szilvi, Dolhai Attila és Peller Károly lépett színpadra a Balassi Intézet – Brüsszeli Magyar Nagykövetség Kulturális Szolgálatának épületében

Ez a cikk Itt fejeződik be A Csárdáskirálynő turnéja először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, mely újból és újból bemutatásra kerül, zenés és prózai színházakban egyaránt.

Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számainak. Hogy csak néhány jól ismert slágert említsünk: A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni vagy Cintányéros cudar világ!

A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott.

Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja,melynek a komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, a „vazsmegyei gyerek” pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyiruhás „flancos” dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba.

Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.

Pazar a mű filmes életútja is. A darabot 1916 februárjában adta elő a Király Színház, és augusztusban már kész is volt az első film, Korda Sándor rendezte. Aztán jóval később, az 1942-es film címe „Pista tekintetes úr” lett. A zsidó származású szerzők nevét nem lehetett kiírni, és a cselekmény is a kor „egészséges, magyaros” felfogásának szellemében alakult át.

1949-ben pedig az osztályharc nevében, de a szövegkönyvet átdolgozó Békeffy István a Pista tekintetes úr egyes motívumait is felhasználta. A filmet Keleti Márton rendezte, és a „szilvalé, rongyő” évtizedekig sokaknak jelentette az első lépést a franciás alapműveltség elsajátítása felé.

Háborús mű

Tehát háborús mű a Mágnás Miska is, akárcsak az ugyancsak 1916-os, de néhány hónappal későbbi Csárdáskirálynő. Beöthy László, a Király Színház igazgatója addig ismeretlen sajtókampánnyal készült az előadásra, de a háborús depresszióban lévő embereket talán nem is kellett biztatni.

A Mágnás Miskát hónapokig táblás házakkal játszotta a színház, és azért nem tovább, mert helyet kért magának a Csárdáskirálynő. Hát így végződött az, hogy Bakonyi Károly szövegíró megkérdezte egyszer Szirmai Albertet, mit szólna egy közös munkához, majd rábeszélték Gábor Andor költőt is, társuljon a készülő operetthez.

A zenéről rögtön felsőfokban írtak a kritikusok, és száz év sem sokat koptatott a slágereken, de a sikerhez kellett a meglepően jó sztori is. Az arisztokráciát határozottan piszkáló történet, a rangon aluli házassággal, szülői akarat megkerülésével, az úri brancs cselvetéseivel játszó mese ma is működik. Szóval lassan ismét megérhetné Mágnás Miska-filmet forgatni, az új sznobjaink mindenesetre már megint megvannak hozzá.

Ez a cikk Ma 100 éves a Mágnás Miska – érdekességek az előadásról először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„2015. november 17-én, kedden pontban 17 órakor Székesfehérváron, a Magyar Király Szálló előtti téren több száz lelkes résztvevő énekelte együtt a Hajmási Péter, Hajmási Pál című nagy sikerű dalt Keller Jánossal, a Vörösmarty Színház művészével, az esemény ötletgazdájával és Váradi Eszter Sára színésznővel.” – közölték a szervezők.

Ez a cikk Százéves a Csárdáskirálynő – közös éneklés Székesfehérváron először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A felvételen Lukács Anita, Oszvald Marika, Szendy Szilvi, Peller Károly, Szabó Dávid és Vadász Zsolt látható.

Ez a cikk Oszvald Marikáék videóban üzentek először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül). Kálmán ekkor visszavonult egy kis üdülőhelyre, hogy nyugodtan dolgozhasson. Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor… a frontokon egymást öli a világ.” Egyéves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.

A bécsi bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a Johann Strauss-színházban. Az időpont azonban eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. A november 13. egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett.

Időközben az eredeti cím is megváltozott, az Es Lebe die Liebe-ből (Éljen a szerelem) Csárdásfürstin (Csárdáskirálynő) lett. Az ősbemutató színészei között volt Mizzi Günther, a Csárdáskirálynő, Nyárai Antal, Kerekes Ferkó szerepében, akit a színház másfél év után sem akart elengedni, ezért a hazai bemutatón id. Latabár Árpád játszotta szerepét.

A magyar bemutatásra 1916. november 3-án került sor. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepét Király Ernő, Stazi grófnőt Szentgyörgyi Ida alakította. Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és a harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.

Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.

A szövegkönyvet 1954-ben Békeffi István és Kellér Dezső átírta, a primadonna szerepből kiöregedett, akkor már 61 éves Honthy Hanna számára főszereppé bővítették Cecília (az eredeti változatban Anhilte) szerepét, és kibővítették Miska szerepét, a harmadik felvonás színhelyét pedig egy hotel halljából a karlsbadi sétányra helyezték át.

Története

I. felvonás
Helyszín: az Orfeum.

Szilvia, az ünnepelt primadonna búcsúzik barátaitól és rajongóitól, mert karrierjét Párizsban folytatja. Edvin herceg mindhiába marasztalja szerelmét, mert a lány tudja, kapcsolatuknak, a nagy társadalmi különbség miatt nincs jövője. Az Orfeum törzsvendégei, a mókás természetű Bóni gróf és Miska, az öreg szeparépincér vezetésével, Szilvia ünnepélyes búcsúztatására készülnek. Miska pincér és Feri úr, az egyik vendég, nosztalgiával emlékeznek vissza Cilikére, az egykori primadonnára, aki a Csárdáskirálynő szerepben sok férfiszívet tört össze. Ekkor érkezik Cecília hercegnő, Edvin anyja, hogy bármi áron hazavigye fiát, akire otthon vár a számára kiválasztott menyasszony, Stázi hercegnő. Cecília hercegnőt meglátva Miska és Feri örömmel üdvözli a rég nem látott primadonnát, Cilikét. A boldog emlékezések percei után Cilike megesketi barátait, hogy bármi történjék is, nem fedik fel primadonna múltját. Edvin és anyja találkozása szomorú véget ér: a fiút egy katonai behívóval kényszerítik haza Bécsbe. A búcsúzásra kapott fél óra azonban elég a szerelmeseknek arra, hogy közjegyző előtt egy házassági kötelezvényt írjanak alá. A herceg távozása után Bóni elmondja Szilviának, hogy Edvinre Bécsben menyasszony vár. A lány a hír hallatán úgy dönt, mégis Párizsba utazik.

II. felvonás
Helyszín: Bécs, a hercegi palota.

Gyülekeznek a vendégek Edvin és Stázi eljegyzésére. Miskát most mint a herceg főkomornyikját látjuk viszont. Az érkezők között van Bóni gróf és „felesége” Szilvia, valamint Feri úr is, aki Bóni apjának adja ki magát. Mint kiderül, erre a huncutságra Szilvia vette rá barátait, hogy még egyszer láthassa szerelmét. Szilvia „grófnétól” mindenki el van ragadtatva. Az est díszvendége, a vén szoknyapecér főherceg érdeklődését különösen felkelti, aki egyértelmű ajánlatot tesz a lánynak. Edvin és Stázi beszélgetéséből kiderül, hogy a hercegkisasszony sem szerelmes vőlegényébe, akinek pesti románcáról egyébként mindent tud. Edvin nagyon elkeseredik, mikor Szilviát Bóni feleségeként látja viszont, s ekkor elhatározza, mégis eljegyzi kuzinját. Miska, aki gyakorlott szervező szívügyekben, összehozza Stázit és Bónit, akik azonnal egymásba szeretnek. Edvin és Szilvia tisztázzák a félreértéseket, de Cecília hercegnő a lány lelkébe tapos, s mivel ő véletlenül megtudta, hogy valójában nem Bóni felesége, pénzt ajánl fel neki távozásáért cserébe. Szilvia visszautasítja az ajánlatot, s úgy dönt, mindenképp marad. Amikor azonban az öreg herceg bejelenti a vendégeknek Stázi és Edvin eljegyzését, Edvin bevallja, hogy szíve már nem szabad. A hercegnő ekkor leleplezi Szilviát, aki viszont a főherceggel kapcsolatos udvari pletykákkal rukkol elő, hogy bebizonyítsa, tisztességesebb, mint egyes előkelő hölgyek. Megmutatja a házassági kötelezvényt is, aminek Stázi és Bóni örülnek legjobban…

lll. felvonás
Helyszín: Marienbad, a népszerű fürdőhely.

Cecília hercegnő születésnapjára készül a feledékeny, kicsit butácska férje, s titkos szeretője, a főherceg. Cecília nagyon szomorú, mert Stázi elszökött Bónival, Edvin pedig Szilviával. Miska az öreg pincér és főkomornyik is felmondott neki, mert szívtelen, kegyetlen asszonynak tartja, amiért rangkórságában feláldozná egyetlen fia boldogságát is. A fürdőhelyre érkeznek a fiatalok, de a sértődött Cecília egyik párt sem hajlandó fogadni. Feri úr tervet eszel ki a helyzet megoldására: Mivel őt esküje köti, s ezért nem leplezheti le az egykori primadonna múltját, de az előző három férj megtehetné ugyanezt. Titokban meghívja hát őket a születésnapi ünnepségre, ahol a hercegnő nem csak hercegi férje, de a főherceg előtt is lelepleződik. A főherceg megbocsát Cecíliának, s bocsánata jeléül nagykövetnek nevezteti ki a herceget, aki mikor szembesül felesége viselt dolgaival megbolondul, de legalább nem jut a többi megcsalt férj sorsára. A megtört Cilike és a főherceg áldását adja a fiatalokra, bár Edvin és Szilvia már ekkor házasok. A szórakozott Bóni pedig, aki nem merte eddig felbontani a szerelme szüleitől naponta érkező sürgönyöket, döbbenten olvassa, hogy azok sem ellenzik már az esküvőt.

Szereplők
Vereczky Szilvia (Sylva Varescu) – szoprán
Edwin Ronald herceg (Cecília és Leopold Maria fia) (Fürst von und zu Lippert-Weilersheim) – tenor
Cecília (Anhilte) – Cecíliaként: szoprán Anhilteként: próza
Leopold Maria, Cecília (Anhilte) férje – I. variáns: tenor v. próza II. variáns: próza v. basszus
Kerekes Feri – basszus
Kaucsiánó Bonifác gróf (Boni von Káncsiánu) – tenor
Stazi kontesz – szoprán
Rohnsdorff tábornok, Edvin nagybátyja – basszus
Miska, főpincér
Ferdinánd főherceg, nőcsábász Habsburg
Kis, közjegyző
Kálnoky Tasziló gróf, Cecília korábbi férje
Aloise Hübner báró, Cecília korábbi férje
Lazarovics, földbirtokos, Cecília korábbi férje
McGrave, gazdag öregúr
Klementina, Cecília kényes barátnője
Krisztina, Cecília kényes barátnője

Ez a cikk Boldog születésnapot Csárdáskirálynő – érdekességek az operettről először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Nézd meg mit nyilatkozott Oszvald Marika.

Ez a cikk Oszvald Marika: „Az őrület határát érzem” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Negyedik alkalommal adták át hétfőn este a Csillag-díjakat a Budapesti Operettszínház művészeinek. A fővárosi zenés színház és a Blikk által közösen indított kezdeményezés keretében az előző évad kiemelkedő színészi teljesítményeit díjazzák a közönségszavazatok alapján.

A 2014/15-ös évad, a Legendák éve az operett diadalát hozta. Az öt kategória elismeréseit a Csínom Palkó és az Én és a kisöcsém szereplői vehették át.

„Ha már olyan kevés figyelem irányul a színészekre, akkor mi magunk teremtjük meg a saját színházi ünnepeinket és saját díjainkat” – mondta Lőrinczy György főigazgató az ünnepélyes díjátadón. A színház három jelöltet állít az egyes kategóriákban, közülük az internetes szavazáson legjobb eredményt elérő művészek kapják a díjakat. Idén valamennyi területen az operett győzedelmeskedett. „Ez nagyon jó, mert a musical népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, de az, hogy az operett műfaj sztárjait ennyire vissza tudtuk hozni a köztudatba, igazolja azt a munkát, amit KERO elkezdett, és amit most együtt folytatunk” – tette hozzá a főigazgató. A díjazottakat Kerényi Miklós Gábor, KERO méltatta.

Az Évad Női Karakterszínésze díjat Szendy Szilvi nyerte el Vadász Frici szerepéért az Én és a kisöcsémben.

„Szilvi most érett igazán gazdag és érett színésznővé. Egyre varázsosabb és izgalmasabb, egyre jobban hat a közönségre.”

Ez a cikk Szendy Szilvi alakítása csillagot ért – fotó először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Negyedik alkalommal adták át hétfőn este a Csillag-díjakat a Budapesti Operettszínház művészeinek. A fővárosi zenés színház és a Blikk által közösen indított kezdeményezés keretében az előző évad kiemelkedő színészi teljesítményeit díjazzák a közönségszavazatok alapján.

A 2014/15-ös évad, a Legendák éve az operett diadalát hozta. Az öt kategória elismeréseit a Csínom Palkó és az Én és a kisöcsém szereplői vehették át.

„Ha már olyan kevés figyelem irányul a színészekre, akkor mi magunk teremtjük meg a saját színházi ünnepeinket és saját díjainkat” – mondta Lőrinczy György főigazgató az ünnepélyes díjátadón. A színház három jelöltet állít az egyes kategóriákban, közülük az internetes szavazáson legjobb eredményt elérő művészek kapják a díjakat. Idén valamennyi területen az operett győzedelmeskedett. „Ez nagyon jó, mert a musical népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, de az, hogy az operett műfaj sztárjait ennyire vissza tudtuk hozni a köztudatba, igazolja azt a munkát, amit KERO elkezdett, és amit most együtt folytatunk” – tette hozzá a főigazgató. A díjazottakat Kerényi Miklós Gábor, KERO méltatta.

Az Évad Férfi Főszereplője díjat Dolhai Attila kapta az Én és a kisöcsém férfi főszerepéért.

„Érdemesebb kezekbe aligha kerülhetne ez a díj. Dolhai Attila maga egy csillag.”

Ez a cikk Dolhai Attila maga egy csillag – fotó először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Negyedik alkalommal adták át hétfőn este a Csillag-díjakat a Budapesti Operettszínház művészeinek. A fővárosi zenés színház és a Blikk által közösen indított kezdeményezés keretében az előző évad kiemelkedő színészi teljesítményeit díjazzák a közönségszavazatok alapján.

A 2014/15-ös évad, a Legendák éve az operett diadalát hozta. Az öt kategória elismeréseit a Csínom Palkó és az Én és a kisöcsém szereplői vehették át.

„Ha már olyan kevés figyelem irányul a színészekre, akkor mi magunk teremtjük meg a saját színházi ünnepeinket és saját díjainkat” – mondta Lőrinczy György főigazgató az ünnepélyes díjátadón. A színház három jelöltet állít az egyes kategóriákban, közülük az internetes szavazáson legjobb eredményt elérő művészek kapják a díjakat. Idén valamennyi területen az operett győzedelmeskedett. „Ez nagyon jó, mert a musical népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, de az, hogy az operett műfaj sztárjait ennyire vissza tudtuk hozni a köztudatba, igazolja azt a munkát, amit KERO elkezdett, és amit most együtt folytatunk” – tette hozzá a főigazgató. A díjazottakat Kerényi Miklós Gábor, KERO méltatta.

Az Évad Női Főszereplőjének a közönség Oszvald Marikát választotta Örzse megformálásáért a Csínom Palkóban.

„Ő maga az operett. Nélküle nincs ez a műfaj.”

Ez a cikk Oszvald Marika újabb díjat kapott – fotó először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, mely újból és újból bemutatásra kerül, zenés és prózai színházakban egyaránt.

Íme a kedvcsináló videóösszeállítás.

Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számainak. Hogy csak néhány jól ismert slágert említsünk: A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni vagy Cintányéros cudar világ!

A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott. Ez alkalommal Peller Anna és Peller Károly neve a garancia a sikerre.

Szereplők:

Peller Károly
Peller Anna
Molnár Ágnes
Lévai Enikő
Vadász Zsolt
Barkóczi Sándor
Csere László
Szabó Dávid
Csonka András
Kocsis Dénes
Lehoczky Zsuzsa
Felföldi Anikó
Faragó András
Kalocsai Zsuzsa
Ullmann Zsuzsa
Csengeri Ottília
Balogh Bodor Attila
Benkóczy Zoltán
Péter Richárd

Jelmeztervező: Tordai Hajnal
Díszlettervező: Kis-Kovács Gergely
Karmester: Rónai Pál
Karmester: Szabó Mónika
Karigazgató: Drucker Péter
Koreográfus-asszisztens: Szabó Erika
Felújító koreográfus: Lénárt Gábor
Koreográfus: Nagy György
Rendezőasszisztens: Nagy Bea
Rendezőasszisztens: Ozvald Enikő
Rendező: Verebes István

Íme a kedvcsináló videóösszeállítás.

Ez a cikk jön a Mágnás Miska – kedvcsináló videó először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Idén szeptember 18-19-én rendezik meg a Évadnyitó Pesti Broadway Fesztivált, ezúttal az Ikercsillagok éve jegyében, ami többek között a Mágnás Miska című operett felújításával indul, a programsorozat ideje alatt.

Különlegességekben, meglepetésekben nem lesz hiány, és ez igaz a Színházak éjszakájára is, ami szintén ezen a hétvégén várja az érdeklődőket.

Színházak éjszakája program az Operettben

Negyedik alkalommal, 27 másik intézménnyel együtt a Budapesti Operettszínház is több interaktív és különleges produkcióval készül délelőttől késő éjszakáig. Szeptember harmadik hétvégéje igazi színházi ünnep lesz!

A színház előtt, a nézőtéren és az épület minden pontján fergeteges hangulat várható. A fesztivál ideje alatt folyamatosan játékkal és kedvezményes jegyvásárlással is kedvezünk közönségünknek!

2015.09.18., PÉNTEK

17.50 Ikercsillagok éve – ízelítő a Budapesti Operettszínház 2015-2016- os évadának repertoár előadásaiból és új bemutatóiból: Csínom Palkó, Marie Antoinette, A 100 éves Csárdáskirálynő, Én, és a kisöcsém , Sybill, Denevér, Fame, A Farmerkirály

Közreműködik:
Auksz Éva, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Gömöri András Máté, Gubik Petra, Janza Kata, Katona Klaudia, Kállay Bori, Kerényi Miklós Máté, Kékkovács Mara, Kocsis Dénes, Lukács Anita, Mészáros Árpád Zsolt, Nádasi Veronika, Ottlik Ádám, Petridisz Hrisztosz, Simon Panna, Szabó P. Szilveszter, Szendy Szilvi, Szinetár Dóra, Szabó Dávid, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Veréb Tamás.

Vendégeink: Jávori Ferenc Fegya és Gazda Bence

Zongorán közreműködik: Kemény Gábor és Szekeres László

20.00-21.30 Hol volt, hol nem volt… – rég volt!

Szólistáink válogattak régi kedvenc előadásokból, amelyek már nem szerepelnek az Operettszínház repertoárján. Részletek hangzanak el többek között az  Elisabeth, a Hegedűs a háztetőn, a Muzsika hangjai, a Rudolf és a West Side Story nagysikerű produkciókból. Közreműködik: Dancs Annamari, Dézsy Szabó Gábor, Dolhai Attila, Gömöri András Máté, Gubik Petra, Jantyik Csaba, Kerényi Miklós Máté, Kékkovács Mara, Kocsis Dénes, Lukács Anita, Nádasi Vera, Simon Panna, Szabó  Dávid, Szendy Szilvi, Szerényi László, Szinetár Dóra, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Veréb Tamás

2015.09.19., SZOMBAT

15.05 Musicalmesék- Kékkovács Mara és Vágó Bernadett  zenés gyermekműsora

15.30 A Pesti Broadway Stúdió és az Operett Akadémia növendékeinek műsora

16.50 The Suncity Rockets – Bemutatkozik Veréb Tamás és zenekara: Lovas Bence, Somodi Áron és Temesvári Gergő

17.10 Junior Koncert – Fame előadásunk ifjú zenekari tagjainak új formációja
közreműködik: Bánfi Csaba, Bereczky G. Zoltán, Czenner Krisztina, Halápi Katinka, Nádas Barbara

17.45 Szép Nyári Nap – bemutatkozik a cover-szereposztás:
Cseh Dávid, Horváth Dani, Laki Péter, Katona Klaudia, Katz Zsófi, Kunos Andrea, Pacskó Dóra, Simon Panna, Veréb Tamás

18.20 ACTIVITY- Vetélkedő az Operettszínház sztárjaival
Auksz Éva, Dancs Annamari, Dézsy Szabó Gábor, Dolhai Attila, Kékkovács Mara, Laki Péter, Simon Panna, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Veréb Tamás

19.30-21.30 TÉVEDÉSEK?! Kedvenc el nem játszott szerepek és egyéb furcsaságok Közreműködnek:
Csere László, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Gömöri András Máté, Janza Kata, Kerényi Miklós Máté, Lukács Anita, Muri Enikő, Nádasi Vera, Pálfalvy Attila, Simon Panna, Szabó P. Szilveszter, Szendy Szilvi, Szinetár Dóra, Szulák Andrea, Vadász Zsolt, Vásári Mónika, Vágó Bernadett, Vágó Zsuzsi, Veréb Tamás

Ez a cikk Jön a Broadway Fesztivál 2015 – íme a program először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Szeptember 18-án a Mágnás Miska címszerepében mutatkozik be, majd októberben A denevér Orlovszky hercegének jelmezét ölti magára, december elején pedig a Sybill Kormányzójaként láthatja viszont a közönség.

Miért szereted az operettet?

Mi soha nem voltunk egy színházba járó család. A sulival elmentünk néhányszor. Egy csomó véletlen folytán kerültem a színészet közelébe. Aztán felvettek az Operettszínház stúdiójába, ahol megismerkedtem az operettel és egyszerűen beszippantott. Vidám, jópofa, táncos, énekes – épp olyan, mint én. (nevet) Egy biztos, szerelem volt első látásra. Teljesen beleástam magam, mindent elolvastam a keletkezéséről, a műfajról, a szerzőkről. Egyébként is mániákus vagyok, ha belekezdek valamibe, arról mindent tudni akarok. És ez lett a műfajom. Az életem. Ráadásul van bennem egy küldetéstudat is, hogy minél több emberrel megismertessem és megszerettessem az operettet.

Ezért tanítasz már három éve minden nyáron az Országos Musical és Operett Kurzuson?

Pontosan. Már 10 éve működik ez a nyári képzés, amit Szabó Szilvia énekművész hívott életre. Eleinte csak musicalekkel foglalkoztak, de 2013-ban felmerült az az ötlet, hogy operettekkel is próbálkozzanak. Ekkor keresett meg Szilvia, hogy vállalnék-e egy kurzust. Miután évek óta tanítok az Operett Akadémián, kicsit bizonytalanul, de igen mondtam. Attól tartottam, a fiatalok, biztosan csak a musicalekre kíváncsiak. De a kezdeti szorongás hamar elmúlt, és mindenki nagyon lelkes volt. A végén már minden napunk úgy fejeződött be, hogy bár mindenki hullafáradt volt estére, ragaszkodtak ahhoz, hogy a Délibábost, meg a Cintányérost megcsináljuk. És valóban az ügy érdekében nyert harcnak éltem meg, hogy olyan tizenéves fiatalokkal, akik talán nem is ismerték korábban az operettet, megszerettettem a műfajt. Azt látom, nyitottak rá a gyerekek, és többen, akik három évvel ezelőtt ott voltak a táborban, ma már kollégáim az Operettszínházban, mint Laki Péter, vagy stúdiónk növendékei, mint Szabó Noémi vagy Horváth Dani. Nagy büszkeség ez.- nyilatkozta az operett.hu-nak.

Ez a cikk Peller Károly: „Már 10 éve működik” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ez a cikk Kerényi Miklós Gábor: „Több különleges élményem is van” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Madách Színház július 11-től nyári szünetet tart. A 2015/2016-os évad első előadása szeptember 17-én a Mamma Mia! lesz.

Az új évad első jegyelővételére szeptember
10-én kerül sor. Ekkor a 2015. novemberi előadásainkra válthatnak jegyet.

2016. április 15-én, 16-án és 17-én mutatjuk be a LES MISERABLES (A nyomorultak) című musicalt.
Az áprilisi és májusi előadások jegyeit október 11-től vásárolhatják meg.

Szervezési osztály augusztus 24-én 12.00 órakor, jegypénztár augusztus 31-én 10.00 órakor, kihelyezett jegypénztárok (Alle és Aréna Bevásárlóközpontok) szeptember 1-én 12.00 órakor nyitnak.

Ez a cikk Fontos információk színházkedvelőknek – Madách Színház először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Nem véletlenül kerül Bajára augusztus 28-án és 29-án a 100. születésnapját ünneplő Csárdáskirálynő, hiszen ez a város sem lehet kivétel az alól, hogy az operett statisztikusok szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján föl ne csendülne – színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban – Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája.

Ez a cikk Dolhai Attila: „Ja ez a Csárdáskirálynő” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ez a cikk Gyászjelentést adott ki az Operettszínház először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Magyar Narancs: Az operettes múltja miatt választotta a rendező, Fehér Balázs Benő? Milyen Arkagyinát látott meg önben?

Oszvald Marika: Biztos az is közrejátszott. Sznobságnak tartom, hogy az operettesekről, de a színésznőkről úgy általában azt képzelik, hogy biztos úgy élik az életüket, ahogy a színpadon jelen vannak. Ez butaság. Ugyanolyan ember vagyok, ugyanolyan problémákkal, csak eddig egy bizonyos karaktert kellett jórészt megjelenítenem, és ez nagyon fedte azt az önimádó, exhibicionista, önző Arkagyinát, akit a Sirályban kellett játszanom – és akire végül is csak rosszat tudok mondani. Abszolút más vagyok az életben, viszont arra kellett rájönnöm, hogy ezek a tulajdonságok minden emberben megvannak, mindenkiben van hiúság, féltékenység, irigység, csak kinek milyen a sorsa… Nekem nemigen kellett harcolnom, elég volt a színpadon bizonyítanom, emiatt ezeket a hibákat le tudtam magamban építeni, de amikor egy szerepet megformálok, látok más embereket, átérzem a helyzetüket.

MN: Úgy nyilatkozott, hogy vissza kellett fognia magát.

OM: Igen, mert valahol Arkagyina egy tragikomikus figura, nagyon sok benne a komikus elem, úgy is írta meg Csehov, és vitatkoztak is anno Sztanyiszlavszkijjal, hogy ezt vígjátéknak írta-e; az egy másik dolog, hogy a végén tragédiába fordul a történet. De Arkagyina nevetséges, komikus alak, teljesen más alakformálást is lehetett volna csinálni, viszont abszolút hallgattam Benőre, követtem az instrukcióit, hogy a koncepciójába én is beleillesszem magam.

MN: Azt vettem észre, hogy itt Arkagyina mintha kevésbé szenvedne a külsőségektől, mintha sokkal inkább a gondolati oldala jelenne meg a színpadon, kevésbé szenved az öregségtől, kevésbé hisztérikus, mint amennyire lehetne.

OM: Ez is biztos belőlem fakad.

MN: Máshogy kezeli az idősödő színésznő sztereotípiáját is.

OM: Ez nagyon fontos volt, a színésznőknél ez szinte mindig bejön a képbe. Én is jártam úgy a próbák során, hogy a nagy dívát, a színésznőt kellett játszanom, és mikor oldalra néztem, ott volt egy tükör, és felkiáltottam: „Jézusom, én így nézek ki? Én nem így emlékszem magamra!” Sok színésznőben nem realizálódik az öregedés, de én alapvetően teljesen máshogy viszonyulok ehhez, épp azért, mert jól érzem magam. Érdekes állapot: voltam fiatal meg középkorú, de ilyen, hogy öreg vagyok, még nem volt. Kimegyek a színpadra, és kicsit úgy vagyok vele, hogy kövér vagyok, öreg vagyok, de hátha nem veszik észre. Ezen szoktunk röhögni a színésztársaimmal. Én kiröhögöm az öregséget, Arkagyina meg nem, neki ez fájdalommal jár. Úgy gondoltam, hogy ezt Csehov elég jól megírta, elég, ha ez a mondatok szintjén jelenik meg, nem akartam még pluszban rápakolni.

Ez a cikk Oszvald Marika: „Ez butaság.” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Magyar Narancs: Arkagyina szerepét például Sulyok Mária, Olsavszky Éva, Tolnay Klári, Margitai Ági vagy Básti Juli után játssza, ráadásul ez az első prózai szerepe. Meglepte a felkérés?
Oszvald Marika: Igazán még a kisagyamban sem volt benne, hogy ilyesmit akarnék, nem volt ilyen kényszerem. Amikor felkértek, meglepődtem ugyan, de egyáltalán nem éreztem idegennek a feladatot, mert ez is színház, az is színház. A rendezőnek kell megfelelni, én meg alkalmasnak tartom magam arra, hogy a rendező instrukcióját követni tudjam. A színészi képességeim 40 év alatt – gondolom – már kialakultak annyira, hogy ez ne okozzon problémát. Abszolút hittel voltam a dolog iránt, bár az első reakcióm az volt, hogy „várjál kicsit, hadd gondolkozzak!”, de nem volt bennem semmi félelem. Túlmisztifikálják ezt a dolgot. Nagyon örültem, mert úgy gondolom, akkor tud az ember igazán friss maradni, ha követi a trendeket, ha sodródik az élettel, és nem hagyja magát vissza-visszarángatni. Ezért próbálom az új dolgokat magamévá tenni, mert azzal is csak fejlődöm.

MN: Elhangzik az előadás során, hogy „új formák kellenek, vagy nem, ez itt a kérdés”. Foglalkoztatja ez a kérdés?
OM: Kalandvágyó személyiségem van, kos vagyok, úgyhogy abszolút érzem a kérdés súlyát, nem szeretek beletespedni egy-egy dologba. Nagyon nagy élmény volt nekem ez a kirándulás, és nem azért, mert akkor most elmondhatom magamról, hogy „úristen, mekkora színésznő lettem”, hanem mert olyan varázslatos volt ezekkel a fiatalokkal együtt dolgozni, a szellemiségüket figyelni, a meglátásaikat követni. Nagyon élveztem.

Ez a cikk Oszvald Marika: „Túlmisztifikálják ezt a dolgot.” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Budapesti Operettszínház belső ellenőri feladatok ellátására keres munkatársat, részmunkaidős (4 órás) közalkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatásban.

Alkalmazási feltétel: a jelentkezőnek meg kell felelnie az Államháztartási törvény 70.§. (4) bek., valamint a 370/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 24.§ -ban foglaltaknak.

Elvárás: legalább 5 éves költségvetési területen szerzett szakmai gyakorlat.

Jelentkezni lehet szakmai önéletrajz benyújtásával a kiraly.edit@operett.hu e-mail címen.

Jelentkezési határidő: 2015. július 10.

Ez a cikk A Budapesti Operettszínház munkatársat keres először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Zentai Anna Budapesten 1924. június 29.-én született Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész.

Miután elvégezte a Színiakadémiát, a Szegedi Nemzeti Színházhoz került, ahol egyaránt játszott prózai szerepeket, operettet, valamint operát. 1950 és 1979 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt, később szabadfoglalkozású művésznőként dolgozott.

Mozgékony, derűs figurák megformálója, melyeket sugárzó derűvel alakít. Természetes színészi képességinek köszönhetően magával ragadó lendülettel és egészséges humorral arat sikert. Kiváló szubrett, illetve naiva-primadonna, gyakorta vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban és külföldön is.

Számos rádióoperett főszerepét (Szelistyei asszonyok; Minden jegy elkelt; Vidróczki; Nyugtalan boldogság…) alakította. Sokoldalúságát magyar nótaénekesként is bizonyította.

Ez a cikk Zentai Anna 91 éves lett először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„Be kell vallanom valamit…
Nem titkolhatom tovább…
Igen, itt a nagy nyilvánosságnak fogom bevallani…
Tegnap bűnt követtem el!
Pénzmosást!
A szegedi Aquapolisban…
Két ezres, egy kétezres és egy ötszázas maradt a fürdőnadrágom zsebében…
Többször lecsúsztam különböző csúszdákon…
A pénz vizes lett… kvázi kimostam a klóros vízben…
Ugye ezt hívják pénzmosásnak?
Bocsánat, nagyon szégyellem magam!!!2

Ez a cikk Peller Károly: „Be kell vallanom valamit…” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„Drága Pista!

Tizenöt év közös munka után úgy mentél el, hogy számtalan tervünk,ötletünk megvalósítatlan marad, miközben reményeink szerint a jövő évadban még lesz egy általad jegyzett bemutatónk… A Budapesti Operettszínház elmúlt évi eredményeinek,a hungarikum címtől kezdve a külföldi  sikerekig a legjelentősebb, általában kicsit háttérben maradt alkotója Te voltál…Valaki, akire mindig számíthattam,aki mindig segített, s aki óriási szakmai biztonsággal adott tanácsot.

Az én igazgatói tevékenységem egyik legalaposabb,és pontosabb segítője Te voltál… Dramaturgként,íróként, fordítóként, de leginkább a zenés színház fölényes szakértőjeként, szereposztástól  darabválasztásig… Egyszerre idézted a múltat, értetted a jelent,és láttad a jövőt… Nyitott voltál,mindenre kész – sohasem erőszakos,de azért mindig pontos ,határozott véleményt megfogalmazó…

Hogyan fogjuk csinálni nélküled? A hihetetlen gyors, bármilyen változást azonnal megértő, végtelen szellemes lényed nélkül?

86 év terhe nyomta vállad – de gondolkodásodon ez sohasem érződött. Közös munkáink legnagyobb élményeim közé tartoznak, köztük is a Bajadér, a Mosoly országa, vagy a Bőregér – Denevér – melyekből, nem túlzok ugye talán 100 – 100 változat is született, mire kialakítottuk a „valódit”…

Ezer ötlet, óriási műveltség – és a mélyén mindig ott a szeretet –no meg a humor… Ezt lehetett Tőled tanulni: egyben szemlélni a világot, miközben részeket oldunk meg…

Nagyon, nagyon szerettem Veled dolgozni.

Nagyon, nagyon szerettem Veled lenni.

Nagyon, nagyon üres lesz nélküled sok-sok délután és este.”

Ez a cikk Gyászol az Operettszínház! Kerényi Miklós Gábor megható szavai először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

2015. július 2 -án, 86 éves korában elhunyt Kállai István, a Budapesti Operettszínház örökös tagja, József Attila –díjas dramaturg, író, humorista. Már a Közgazdaságtudományi Egyetem Iparszakának elvégzése alatt írt jeleneteket és rádiójátékokat.

Első színházi munkája az „Irány Caracas” című komédia volt, s ezt jó néhány vígjáték, zenés darab követte: Kötéltánc, Ugorj ki az ablakon!, Férjek a küszöbön, Majd a papa, Egymillió fontos bankjegy.

Munkáit Budapesten, vidéken és külföldön egyaránt játszották

Magyar és nemzetközi színpadra alkalmazott és írt rengeteg zenés művet, operettet, így például íróként a Menyasszonytánc, átdolgozóként A Csárdáskirálynő, Marica grófnő, Mária főhadnagy, A Bajadér, a Madame Pompadour és az Egy éj Velencében dramaturgiai munkái is az ő nevéhez köthetőek.

Munkáit Budapesten, vidéken és külföldön egyaránt játszották. Emellett több darabot fordított, illetve átdolgozott. Többek között: A három testőr, Őrült nők ketrece, Espresso Bongo címűeket.

A színházon kívül a film világában is dolgozott, több forgatókönyvet írt, ezekből a legismertebbek A veréb is madár, Elcserélt szerelem, Kojak Budapesten, Nápolyt látni, Fuss, hogy utolérjenek. 1970-től sorozatokat írt a Magyar Televíziónak, 1974-től itt dolgozott a Szórakoztató Főosztályon, melynek alapító-vezetője, később főmunkatársa volt. 1981-től a Vidám Színpad, 1998-tól a Fővárosi Operettszínház dramaturgja.

Kállai Istvánt gyászolja családja, a Budapesti Operettszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

Ez a cikk Elhunyt a Budapesti Operettszínház örökös tagja először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„A kezdetek kezdetéről kérdeztük, hiszen ő vendéglátó szakon végzett, ám gyerekkorában, mint mondja, állatorvos akart lenni, majd arról letett,később villamos vezetői pályára készült, majd 6-7. osztályban színjátszó szakra járt, így jött a felismerés, hogy ő színész akar lenni.Károly mesél a diákéveiről, hogy hogy fért össze a színház és az iskola az életében.” – áll az interjú beharangozójában.

Ez a cikk Peller Károly: „Hatodikos koromban jött a felismerés, hogy…” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Ez a cikk Oszvald Marika: „Nagyon szép dolog volt” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Hévíz nem tipikus balatoni üdülőhely. Nem tipikus, hiszen nehéz lenne olyan pillanatot találni a kisváros életében, amikor nincs tele pihenni vágyó hazai és külföldi turistákkal. Ebből aztán adódik, hogy nehéz feladata van a város művelődési intézményeinek a folyamatos és változatos programok bemutatásával.

Az egyik program immár harmadik éve a hétfő esti Operett Gála, amiben részt vesz az operettek királynője, Oszvald Marika, valamint Peller Károly, Bódi Barbara és Laki Péter.

Az elmúlt két év tapasztalata, hogy a Fontana Mozi termében igazi magyaros operettet kapnak a nézők nem csak magyar, hanem egy két dal erejéig német és orosz nyelven is.

Hévízi operett esték hétfő esténként 20.00 órai kezdettel a Fontana Filmszínházban. A legszebb operett melódiák, nagyszerű slágerek, csodás kosztümök az Operett Színház sztárjaival.

Belépőjegy: 3.900 Ft. Jegyek válthatók: Tourinform iroda Hévíz, Fontana Filmszínház, Városi Könyvtár.

Ez a cikk Operett gála Hévízen minden hétfőn először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

„Az évad utolsó előadása! Aztán nyári szünet…? Előadásom már nem lesz, de még próbálunk!” – közölte a népszerű színész.

Károly Dr. Vas szerepében láthattuk utoljára a szezonban.

Ez a cikk Peller Károly búcsúzott: „Előadásom már nem lesz” először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Hat alkalommal láthatta a müncheni Deutsches Theater közönsége Kálmán Imre legismertebb és legtöbbet játszott operettjét, mely 2015-ben ünnepli születésének századik évfordulóját. A jubileumi évet a színház nagyszabású turnéval köszönti, valamint új díszleteket és jelmezeket kapott az idén folyamatosan úton levő előadás.

A turnésorozat első állomása volt München, mely után az ország szinte minden nagyvárosában találkozhat a közönség a darabbal, míg novemberben az Ománi szultánságba is elutazik az előadás. Münchenben Fischl Mónika, Lukács Anita, Boncsér Gergely, Vadász Zsolt, Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Szabó Dávid, Földes Tamás, Marik Péter, Csere László, Kállay Bori, Barkóczi Sándor, Dézsy Szabó Gábor és Kelemen Dániel mellett Berlin közkedvelt komikusa, Ralph Morgenstern előadásában láthatta a közönség A Csárdáskirálynőt, természetesen a Budapesti Operettszínház Balettkarának és Zenekarának közreműködésével, melyet Makláry László dirigált.

A nyitóelőadást követő zajos siker után Tordai-Lejkó Gábor főkonzul adott fogadást a színház Silbersaal nevű gyönyörű dísztermében, ahol a társulat tagjai mellett a bajor kulturális élet krémje, a politikai döntéshozók és neves közéleti személyiségek is jelen voltak, köztük Barbara Stamm, a Bajor Parlament elnöke is. Velük együtt az előadáson és az azt követő rendezvényen is megjelent Kálmán Yvonne, a zeneszerző lánya, aki a Budapesti Operettszínház barátjaként és támogatójaként, ha ideje engedi a színház minden Kálmán Imre bemutatóján jelen van.

A fogadáson elhangzott, hogy a Budapesti Operettszínház 1982 óta vendégszerepel a Deutsches Theaterben operettel és musicallel egyaránt. Legutóbb a tavalyi évben, A Szépség és a Szörnyeteg németországi széria egyik állomása volt a teátrum, ahová most a Csárdás 100 turnéval tért vissza a társulat. Lőrinczy György főigazgató, Kerényi Miklós Gáborművészeti vezető, az előadás rendezője is kiemelte az együttműködés fontosságát, melyet Carmen Bayer, a Deutsches Theater egyik ügyvezető igazgatója is megerősített, majd hozzátette, nagyon örül, hogy „itt vagyunk és mindig jövünk”.

Werner Steer, a színház másik ügyvezető igazgatója, bár nem ebben a minőségében, de már 33 évvel ezelőtt, az Operettszínház első vendégszereplésén is részt vett, színházunk műszaki vezetőjével, Foczmann Istvánnal együtt. A nosztalgia mellett az is szóba került, hogy Tordai-Lejkó Gábor és Tordai Hajnal között nem csupán névrokonság van, de az Operettszínházban is gyakran dolgozó jelmeztervező az édesanyja a főkonzulnak. Köszönet járt Gyuricza Bernadettnek, a Magyar Turizmus Zrt. müncheni régióvezetőjének is, aki mind a hat előadáson részt vett és nem csak a fogadás, de a turné szervezésében is sokat segített, valamint nem spórolt időt és energiát, Magyarországgal és hungarikumainkkal megismertetni a német közönséget.

A premier után egy német kritikai portál így méltatta a Budapesti Operettszínház produkcióját: „A közönség arcán széles mosollyal hagyta el a színházat. Az operett igazi habzó zenés komédia, mely megérdemelné, hogy Magyarországon kívül is jobban megismerjék. Ez, a darab születésének századik évfordulóját ünneplő előadás, tökéletes a nemzetközi közönségnek való bemutatkozásra”.

A Csárdáskirálynő legközelebb, a MOL Nagyon Balaton programsorozat keretén belül, Kálmán Imre szülővárosában, Siófokon lesz látható a Szabadtéri Színpadon július 17-én és 18-án.

Forrás: Budapesti Operettszínház

Ez a cikk Megkezdődött a Csárdáskirálynő jubileumi turnéja először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, újból és újból bemutatásra kerül, zenés és prózai színházakban egyaránt.

A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, mely újból és újból bemutatásra kerül, zenés és prózai színházakban egyaránt.

Cintányéros cudar világ

Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számainak. Hogy csak néhány jól ismert slágert említsünk: A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni vagy Cintányéros cudar világ!

A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott.

Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja,melynek a komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, a „vazsmegyei gyerek” pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyiruhás „flancos” dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba.

Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül. Óriási szerencse, hogy a kleptomániás nagymama nem törődve efféle előítéletekkel a fiatalok mellé áll, s így az operett felhőtlenül juthat el a vidám fináléig.

A Budapesti Operettszínházban, Verebes István rendezésében, tíz éven át Oszvald Marika és a felejthetetlen Bajor Imre vitte sikerre a darabot.

A felújított műben most Peller Anna és Peller Károly párosa lesz garancia a sikerre és a nevetésre. Velük együtt Molnár Ágnes, Lévai Enikő, Vadász Zsolt, Barkóczi Sándor, Csere László, Szabó Dávid, Csonka András, Kocsis Dénes, Lehoczky Zsuzsa, Felföldi Anikó, Kalocsai Zsuzsa, Faragó András, Ullmann Zsuzsa, Csengeri Ottília, Balogh Bodor Attila, Benkóczy Zoltán és Péter Richárd is színre lép Verebes István rendezésében.

MÉG folytatjuk – Jön a szereposztásért és közreműködők névsora.

Szereposztás

Peller Károly – Miska, lovász
Peller Anna – Marcsa, mosogatólány
Molnár Ágnes – Rolla grófnő
Lévai Enikő – Rolla grófnő

Vadász Zsolt –  Baracs István
Barkóczi Sándor – Baracs István
Csere László – Técsey Pixi gróf
Szabó Dávid . Técsey Pixi gróf
Csonka András – Récsey Mixi gróf
Kocsis Dénes – Récsey Mixi gróf
Lehoczky Zsuzsa – Zsorzsi nagymama
Felföldi Anikó – Zsorzsi nagymama
Faragó András – Korláth gróf

Kalocsai Zsuzsa – Stefánia
Ullmann Zsuzsa – Mausi grófnő
Csengeri Ottília – Jella grófnő
Balogh Bodor Attila – Szele, Korláth gróf titkára
Benkóczy Zoltán – Leopold
Péter Richárd – Eleméri gróf

Közreműködik

A Színház Énekkara
A Színház Balettkara
A Színház Zenekara
A Budapesti Operettszínház a műsor- és szereplőváltoztatás jogát fenntartja!

Szerzők

Szirmai Albert – Zeneszerző
Bakonyi Károly – Író
Békeffi István, Kaszó Elek – Átdolgozó
Gábor Andor – Dalszövegíró
Kállai István – Dramaturg
Verebes István – Mai színpadra alkalmazó

Alkotók és stáb

Tordai Hajnal – Jelmeztervező
Kis-Kovács Gergely – Díszlettervező
Rónai Pál – Karmester
Szabó Mónika – Karmester
Drucker Péter – Karigazgató
Szabó Erika – Koreográfus-asszisztens
Lénárt Gábor – Felújító koreográfus
Nagy György – Koreográfus
Nagy Bea – Rendezőasszisztens
Verebes István -Rendező

Előadások időpontja

Ez a cikk Visszatér a Mágnás Miska először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.