A terület a Zala folyó torkolatvidéke, amely mindig mocsaras, jelentősen ingadozó vízszintjéről nevezetes vidék volt.

A térségben játszódik Fekete István 1957-ben kiadott ifjúsági regénye a Tüskevár, amely még 2005-ben is egyike volt Magyarország 12 legnépszerűbb regényének.

Nézd meg a videót!

Ez a cikk Ez nagyon érdekes! Így néznek ki ma a Tüskevár legendás helyszínei először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Kimaradt egy szó a régi magyar tévéműsorok címeiből, neked beugrik mi hiányzik? Hajrá!

Neked sikerül befejezni ezeknek a magyar retro tévéműsoroknak a címeit? Hajrá! KVÍZ

Hajrá!

Induljon a játék

Question

A te válaszod:

A jó válasz:

A következő

Please wait..

↺

A jó válaszaid száma {{SCORE_CORRECT}} , Az összes kérdés száma {{SCORE_TOTAL}}

Oszd meg az eredményedet

ShareTweetPinEmail

Your Answers

Ez a cikk Neked sikerül befejezni ezeknek a magyar retro tévéműsoroknak a címeit? Hajrá! KVÍZ először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Kincse Marcinak régen tetszik a vele egy házban lakó Cséri Julika, de mielőtt szerelmük kibontakozhatna, a fiút behívják katonának.

Juli gyárba kerül dolgozni, ahol rossz társaságba keveredik, gyakran mulat hajnalig, fogynak a „pikoló világosok”. Marci egy év után hazalátogat és mélységesen csalódik a lányban, szakít vele.

Pedig Juli is szereti a fiút és tőle remélné azt a biztonságot, amely visszavezethetné régi énjéhez…

Stáblista:

rendező: Máriássy Félix
forgatókönyvíró: Máriássy Judit
zeneszerző: Vincze Imre, Horváth Jenő
operatőr: Eiben István
vágó: Boronkay Sándor

Egy pikoló világos szereplők:

• Ruttkai Éva (Cséri Juli)
• Bitskey Tibor (Kincse Marci)
• Schubert Éva (Gizus)
• Bulla Elma (Csériné)
• Horváth József (Lala)
• Sulyok Mária (Kincséné)
• Görbe János (Kincse)
• Koletár Kálmán (Marci öccse)
• Peti Sándor (Jocó bácsi)
• Tarsoly Elemér (Juhász)
• Berek Katalin (Emmi)
• Kautzky József (Bordás)
• Petrik József (Tatár)
• Pongrácz Imre (Laci)
• Lukácsi Margit (énekes)
• Nagy Attila (Zombori Kálmán)
• Őze Lajos (Seregély)
• Horváth Gyula (Horváth Gyuszi)
• Psota Irén
• Kollár Béla
• Kibédi Ervin
• Lukács Margit
• Szabó Gyula
• Temessy Hédi
• Körmendi János
• Kutas József

Ez a cikk Remek magyar film: Egy pikoló világos először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Végre befejeződik a háború, hazamennek a katonák, a bajtárs is, aki obsitos barátja halálhírét akarja megvinni az otthoniaknak, de ezek az első pillanattól kezdve összetévesztik őt az elesettel, neki pedig nincs szíve ahhoz, hogy szomorúságot és fájdalmat okozzon egy fiát váró édesanyának és egy szerető testvérnek.

Végül is be kell vallania a rettenetes valóságot, de bevallja egyúttal szerelmét is elhunyt barátja húgának.

Az obsitos – Íme a szereplők névsora

Készítők, szereplők

rendező: Balogh Béla

operatőr: Zsitkovszky Béla

szereplők:
Vándory Gusztáv,
Petheő Attila,
Komjáthy János,
Veszprémy Jenőné,
Boyda Juci,
Mattyasovszky Ilona,
Torday Ottó

Ez a cikk Az obsitos film – a szereplők névsora először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Körhinta 1955-ben készült, 1956-ban bemutatott fekete-fehér, magyar filmdráma. Fábri Zoltán alkotását az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmára jelölték.

A forgatókönyvet Sarkadi Imre A kútban című, 1954-ben megjelent novellája alapján Fábri Zoltán és Nádasy László írta.

1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé (Budapesti tizenkettő), 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.

Pataki elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből, lányát Farkas Sándor egyéni gazdához adja és így egyesítik szomszédos földjeiket. Mari azonban Bíró Mátét, a szövetkezet tagját szereti. Egy vidám vásári mulatságon boldogan keringenek együtt a körhintán, amíg az apai szó vissza nem parancsolja a lányt.

Egy lakodalmi mulatságon nyílt összecsapásra kerül sor a két rivális között. Mari bejelenti apjának, hogy Mátét szereti. Apja baltával támad rá, a lány elmenekül otthonról. Máté talál rá, hazaviszi és közli Patakival házassági szándékukat. Az apa kénytelen feladni a harcot.

Érdekességek

1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé (Budapesti tizenkettő), 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.

Az 1956-os cannes-i filmfesztiválon Arany Pálmára jelölték.

Töröcsik Mari első filmje volt Soós Imrével.

Körhinta stáblista:

rendező: Fábri Zoltán
író: Sarkadi Imre
forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Nádasy László
zeneszerző: Ránki György
operatőr: Hegyi Barnabás
díszlettervező: Fábri Zoltán
jelmeztervező: Kölcsey Aliz
látványtervező: Fábri Zoltán
vágó: Szécsényi Ferencné

Körhinta szereplők:
Pataki Mari: Törőcsik Mari
Bíró Máté: Soós Imre
Farkas Sándor: Szirtes Ádám
Pataki István: Barsi Béla
Patakiné: Kiss Manyi
Czigány Márton: Suka Sándor
Samu János: Farkas Antal

Ez a cikk Remek magyar film: Körhinta – érdekességek, szereplők névsora először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Hannibál tanár úr 1956-ban készült magyar tragikomédia. Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása című szatirikus kisregénye alapján Fábri Zoltán rendezte. 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé (Budapesti tizenkettő), 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.

Szabó Ernő filmes pályájának talán legjelentősebb alakítása, a csetlő-botló kis középiskolai latintanár megformálása, de a film többi szereplője is emlékezetes marad.

„ a sorra veszem filmjeimet, remélem, egyértelműen bizonyíthatom, hogy valóban hasonló típusú konfliktusokat próbáltam meg ábrázolni. […] A Hannibál tanár úr alapkonfliktusa, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogáért ütközik meg ez a kisember a prefasiszta társadalommal, de még kompromisszum árán sem tudja megmenteni magát.” – momdta Fábri Zoltán.

Bemutatják a főszereplő magánéletét

A film nagy hangsúlyt fektet a főszereplő magánéletének bemutatására is, melyek a film legbensőségesebb jelenetei. Ilyen a feleségével (Kiss Manyi) folytatott esti beszélgetése az idealizált jövőről, miközben jóízűen elfogyasztanak egy, akkor még kuriózumnak számító banánt, vagy pedig filmvégi palacsintasütése. Otthona a szó szoros értelmében a nyugalmat adó otthon, egy idilli környezet, ahol végre elismerésnek örvend a hóbortos latintanár, aki máshol csak nevetség és – a bizonyos újságcikk után – megvetés tárgya. Ennek jelentősége abban állhat, hogy jobban lássuk, miként tehet tönkre családokat a politikai hatalom. Kisebb lenne Nyúl Béla tragédiája, ha magányos volna, és csupán magáért volna felelős.

A menedéket nyújtó otthonon kívül azonban Nyúl Bélát korántsem erkölcsös közeg veszi körül. Ott van például az újságíró, aki kedélyesen elbeszélget Nyúl Bélával, majd dörgedelmes cikket ír róla, amiben a sok kacsa hápogása elnyomja az igazságot. A zöldséges, aki csak addig ad hitelt a főhősnek, amíg nem jelenik meg az ominózus újságcikk. Muray (Greguss Zoltán), a befolyásos „nagyfőnök”, aki minden szépet, jót ígér Nyúl tanár úrnak, ám ahelyett, hogy beváltaná ígéreteinek szép szavait, kiaknázva a nép mindenkori gyűlöletéhségét, felhasználja őt propagandájához. Ha Nyúl Béla a kisember tipizált karaktere, akkor Muray a zsarnoké, aki marionett bábukként játszadozik az emberekkel, mindig úgy, hogy neki legyen a legjobb.

Filmünk ugyan az erősen fasizálódó, harmincas évek Budapestjén játszódik, ám a Hannibál tanár úr nem csupán konkrétan a horthysta rendszer, hanem minden elnyomó, diktatórikus hatalom, s annak minden brutalitása és ostobasága ellen szól. Nem véletlen, hogy a film bemutatója az 1956-os eseményekben is kulcsszerepet játszott. Azonban bármelyik korban, bárhol aktuálissá válhat, minden korszak számára van üzenete. Talán ezért is válhatott a magyar filmművészet egyik legnagyobb alkotásává.

Rendezte: Fábri Zoltán
Író: Móra Ferenc
Forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Gyenes István, Szász Péter
Operatőr: Szécsényi Ferenc
Díszlet: Ambrózy Iván
Jelmez: Nagyajtay Teréz
Zene: Tamássy Zdenkó
Főszereplők: Szabó Ernő, Apor Noémi, Buttykay Emmi, Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Bessenyei Ferenc, Bikádi György, Greguss Zoltán, Kálmán György, Makláry Zoltán.
Készült: 1956-ban.

Ez a cikk Remek magyar film: Hannibál tanár úr először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A tér fiataljai haragszanak Albert Zolira, a bokszolóra, amióta „rendes” életet él, leérettségizett, és banktisztviselőként dolgozik.

Nem is sejtik, hogy ez csak a felszín, valójában jobban hozzájuk tartozik, mint valaha, többet vállalt értük, mióta a „mozgalom” tagja.

Nemzet: magyar
Hossz: 113 perc

Szereplők:

Darvas Iván – Diogenes
Kovács István – Albert Zoltán
Margitai Ági – Zsizsi
Várkonyi Zoltán – Szilágyi
Bujtor István – Lada
Leisen Antal – Rudi
Márton András – Gigi
Tahi-Tóth László – Báder Guszti
Huszti Péter – Katona Gyuszi
Harsányi Gábor – Kis Lada
Dózsa László – Vidák Feri
Ronyecz Mária – Vali
Kiss Manyi – Gizi néni
Latinovits Zoltán – Somos doktor
Spialek Stefánia

Ez a cikk Remek magyar film: Fiúk a térről először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Erdélyi havasok. Felhők, fenyők, kis ház. Itt él Csutak Gergely székely favágó a feleségével, Annával és Gergővel, a kisfiúkkal. A táj szépsége, a természet közelsége mégsem hoz töretlen boldogságot. A szép fiatalasszonyra szemet vet a munkaadó, míg férje távol van. Anna elmenekül, de a szakadékba zuhan. Gergely halálos bosszút áll.

Bebörtönzik, de amikor lehull a hó és jön a karácsony, megszökik, hogy ajándékot adhasson a kisfiának, a kicsi Gergőnek.

A film 1942-ben Velencében művészeti díjat nyert.

2000-ben a magyar filmkritikusok titkos szavazással az évszázad 12 legjobb magyar filmje közé választották.

rendező: Szőts István
író: Nyírő József
forgatókönyvíró: Szőts István
zeneszerző: Farkas Ferenc
operatőr: Fekete Ferenc
rendezőasszisztens: Morell Mihály
vágó: Kerényi Zoltán

szereplők:

Gergely: Görbe János
Anna: Szellay Alice
Gergő, a gyermekük: Ferenczi Péterke
Üdő Márton: Bihari József
kalauz: Makláry János

Ez a cikk Remek magyar film: Emberek a havason először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Kovács Vera egyszerű kis banki alkalmazott, aki sohasem látta a nagyfőnököt, Szűcs János vezérigazgató urat.

Amikor a csinos Vera csak úgy heccből egy autószalonban ámuldozik az autócsodákon, Szűcsnek megakad a szeme a „hölgyön”, és úgy rendezi, hogy Vera, „a szalon ajándékaként” megkapja a kocsit. Sőt! Szűcs önkéntes sofőrként mellé is szegődik.

A sokat csalódott vézirigazgató ugyanis szeretne bizonyságot szerezni végre arra, hogy egyszer az életben nemcsak a pénzéért, a rangjáért, hanem önmagáért szereti egy nő.

A mit sem sejtő lány szívében szerelem ébred a sofőr iránt. A filmet, mely egy filmtörténeti korszakot nyitott meg, 1934. december 14-én mutatták be.

rendező:  Gaál Béla
forgatókönyvíró:  Vitéz Miklós, Vadnai László
operatőr:  Heinrich Balasch
zene:  Márkus Alfréd
producer:  Vitéz Miklósné

szereplők:

Szűcs János Törzs Jenő
Kovács Vera Perczel Zita
Halmos Aladár Kabos Gyula
Kerekes Anna Gombaszögi Ella
Kovács papa Gózon Gyula
Kovács mama Berky Lili
Sári Tolnay Klári
Péterffy Herczeg Jenő
Józsi, a sofőr Pethes Sándor

Ez a cikk Remek magyar film: Meseautó először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Schneider Mátyás fuvarozó egyik napról a másikra feltör, gazdagságát azonban megkeseríti, hogy úrhatnám felesége egy grófi lakájt szerződtet, mert nagypolgári életet akar élni.

Szerencsére, mert így a Kabos – Csortos kettőssel lett ez a mű a magyar hangosfilm életképességének bizonyítéka és első tanújele, amelyből nemzedékek egész sora tanulhatta meg, hogy vajon mi is az a „magyar filmvígjáték”.

Ez volt Kabos Gyula első hangosfilmje, melyet Zágon István hasonló színdarabjából Nóti Károly vitt át filmre, a zenéjét pedig Eisemann Mihály szerezte.

rendező: Székely István
író: Zágon István
forgatókönyvíró: Nóti Károly
zeneszerző: Eisemann Mihály
operatőr: Eiben István, Eduard Hoesch
látványtervező: Max Heilbronner

szereplők:
Hippolyt Csortos Gyula
Schneider Mátyás Kabos Gyula
Benedek István Jávor Pál
Terka Fenyvessy Éva
Schneiderné Haraszti Mici
Julcsa Simon Marcsa
Makács Gózon Gyula, Erdélyi Mici
Tóbiás Szenes Ernő

Ez a cikk Remek magyar film: Hyppolit, a lakáj először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Dr. Egry Iván öngyilkosságot követ el szállodai szobájában. Az ő története pereg végig, attól a pillanattól kezdve, hogy a lépcsőházban először látja meg a lányt, akiről később kiderül: Ralben Edit a neve. Iván meghívatja magát hozzájuk.

Edit ekkor Ahrenberg gróf menyasszonya. Csakhamar Iván kéri meg a lány kezét, s esküvőjükig egy bérelt kis budai lakásban találkoznak. Edit azonban továbbra is tartja a kapcsolatot volt vőlegényével, s emiatt Iván szakítani próbál. Nagy Józsa jelenthetne kárpótlást a férfi számára, de mivel a nagy szerelem Edithez köti, revolverrel végez magával.

Zilahy Lajos saját, 1922-ben megjelent (és rögtön betiltott) regényéből írta forgatókönyvet, amely a két nő között őrlődő férfi őszintén ábrázolt történetével milliók szívébe férkőzött be. Karádynak ez volt az első filmje, s egy csapásra ünnepelt sztár lett. A cenzúra a filmet is betiltotta kemény társadalomkritikája miatt.

A film bemutatója 1939. szeptember 21-én volt.

készítők:

rendező: Kalmár László
forgatókönyvíró: Zilahy Lajos
zeneszerző: Polgár Tibor
operatőr: Makay Árpád
vágó: Farkas Zoltán

szereplők: 

Dr. Egry Iván Jávor Pál
Ralben Edit Karády Katalin
Nagy Józsa Szörényi Éva
Ralben kegyelmes Somlay Artúr
Boskó Pál Bilicsi Tivadar
Ahrenberg gróf Kamarás Gyula

Ez a cikk Remek magyar film: Halálos tavasz először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Dr. Benedek Gábor, a híres ügyvéd egy gyilkost véd, aki féltékenységből megölte feleségét. Gábor házassága rendben, szereti a feleségét, Annát. Még elképzelni sem tudná, hogy nélküle éljen. Boldog, úgy érzi minden rendben van közöttük.

Aztán egy szép napon feltűnik a kisvárosban Szentgyörgyi Péter, az asszony régi szerelme. Valamikor Anna is zongoraművésznek készült, mint Péter, de aztán férjhez ment és lemondott a karrierről. A „régi szerelem” felbukkanása hogy, hogy nem felébreszti Annában az eltemetett, másfajta élet vágyát.

rendező: Radványi Géza
forgatókönyvíró: Radványi Géza
zeneszerző: Fényes Szabolcs
operatőr: Icsey Rezső

Szereplők:
Dr. Benedek Gábor: Páger Antal
Anna: Tasnády-Fekete Mária
Szentgyörgyi Péter: Tímár József
Tibor, ügyész: Somlay Artúr
Ács: Bihari József
Trafikosné: Vaszary Piri
Doktor: Rózsahegyi Kálmán
Szentgyörgyiné: Vágóné Margit
Bíró: Mihályfi Béla

Ez a cikk Remek magyar film: Zárt tárgyalás először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Liliomfi a magyar irodalom kiemelkedő műve, Szigligeti Ede legismertebb vígjátéka. A nagyváradi születésű szerző elmondások szerint, 1849-ben mindössze két délután alatt írta meg a 3 felvonásos komédiát.

A magyar színjátszás hőskorát idéző történetben a vándorszínész trupp éppen Balatonfüredre érkezik, ahol is Szilvay professzor gyámleánya és a nevelőnő nyaral. Mariska és Liliomfi, az ünnepelt színész, aki valójában Szilvay unokaöccse, minden előítélet ellenére egymásba szeretnek.

Azt sem tudják, hogy a professzor már rég egymásnak szánta őket, bár találkozásukat nem is sejtette. A házasság feltétele, hogy Liliomfi hagyjon fel a színészettel.

A szerelmesek bájosan csúffá teszik az ájtatos képmutatást, a mohóságot, a zsarnokoskodást, majd együtt kelnek útra Thália szolgálóiként.

Ez a cikk Remek magyar film: Liliomfi először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Föltámadott a tenger – Petőfi és Bem 1953-ban készült, kétrészes, színes magyar játékfilm. A film története feldolgozza az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit a forradalom kitörésétől a nagyszebeni győzelemig.

Első rész

A film története 1848 márciusában indul a Kiskunság egyik kis falujában, Szárazberky földesúr birtokán. Márton bácsi az istállóban beszél és olvas a köré gyűlt parasztoknak a szabadságról, a hazáról és Táncsics Mihályról. Hajdu Gyurka is meghallja őket, s ő is csatlakozik a hallgatósághoz. A következő jelenetben már március 14-én vagyunk Pesten. Helyszín: a Pilvax-kávéház, a márciusi ifjak a 12 pontot fogalmazzák, Petőfi a Nemzeti dalt írja.

A bécsi hajó befutása után felgyorsulnak az események. A pozsonyi ifjúság küldötte hozza a hírt, hogy Bécsben kitört a forradalom, s Pesten is elindulnak az események. Kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt, s a szakadó esőben március 15-én délután Petőfi szavalatát hallgatja az összegyűlt tömeg a Nemzeti Múzeum előtt. Majd a tömeg elindul kiszabadítani Táncsics Mihályt. A forradalom győzött. Josip Jelačić horvát bán dél felől megtámadja az országot. A parasztok sorra állnak be a honvédseregbe a hír hallatára. Hajdu Gyurka is otthagyja faluját, s beáll honvédnek. A Képviselőházban eközben a felállítandó hadseregről folyik a vita. Megérkezik Kossuth Lajos. Beszédének hatására a képviselők megadják a szükséges pénzt a felállítandó hadsereghez. A paraszthadsereg Jellasich horvát bán seregeit megfutamítja, s egészen Bécsig üldözi. Bécs előtt azonban megáll, s nem vonul be az osztrák fővárosba.

A magyar katonai vezetés között találjuk Petőfit is, aki minden erejét latba vetve azért küzd, hogy a honvédsereg vonuljon be Bécsbe. Bécsben eközben újabb forradalom tör ki, de a magyar sereg nem mozdul. Mire az indulásra vonatkozó parancs megérkezik, már késő. Prágából megérkezik Windisch-Grätz herceg serege, s az összecsapás a magyar sereg vereségével végződik. 1848 novemberében Kossuth Lajos pozsonyi szállása a film következő helyszíne, ide érkezik Bem József tábornok, akit Kossuth a magyar sereg fővezérének nevez ki. Bem József Erdélybe utazik, s átveszi az ottani hadak irányítását.

Második rész
„1848. december. Az ország nehéz helyzetében Petőfi a maga igazával mindinkább egyedül marad. Mint egyszerű kiképzőtiszt kap csak helyet Debrecenben.” Ezzel a két mondattal indul a második rész. Petőfi elhatározza, hogy csatlakozik Bemhez. 1849 januárjában Görgey Artúr feladja az ország fővárosát, a kormány és az Országgyűlés Debrecenbe menekül. Erdélyből győzelmi jelentések érkeznek, Bemnek sikerül Erdély nagy részéből kivernie az osztrák csapatokat. Petőfi elindul Bemhez. Útján Hajdu Gyurka kíséri. Közben Nagyszebenben Puchner tábornok a magyarok ellen lázítja az egyházi hatalmasságokat. Segítséget ad ebben a császári titkosrendőrség is.

Falvakat gyújtanak fel, s közben terjesztik: a magyarok tették. Gyurka és Kicsi Gergely elindul Gábor Áronhoz, hogy ágyúkat öntessenek Bem seregének. A visszafelé vezető úton azonban császári csapatok támadják meg őket, hogy az ágyúkat megmentsék, Gyurka hátramarad, s egyedül áll ellen.

Ez azonban az életébe kerül. Az ágyúk megérkeznek Bem táborába, s ez segíti hozzá a magyar sereget a győzelemhez. A győztes csata után Bem József köszönetet mond a katonáknak, s a halott Hajdu Gyurkát kitüntetik. A győztes nagyszebeni csatával véget ér a film cselekménye.

Ez a cikk Remek magyar film: Föltámadott a tenger először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Rákóczi hadnagya 1953-ban készült, 1954-ben bemutatott színes magyar kalandfilm, Bán Frigyes rendezésében, Badal János operatőri munkájával. A Népszabadság 1996-ban minden idők harmadik legsikeresebb magyar filmjeként értékelte a bemutató, a rendező, a nézőszám és a jegybevétel szempontjából, 7 298 000-en látták, a bevétel 19 151 000 forint.

A film története a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik. Főhőse: Bornemissza János, aki portyázó kurucból lesz Vak Bottyán strázsamestere. Amikor azonban elfogja gróf Starhemberget, a labanc generálist, Rákóczi hadnagyává léptetik elő. A labancok elfoglalják János szülőfaluját, s szerelmét Bíró Annát börtönbe vetik. Suhajda, az áruló hajdú így szeretné magának megszerezni Annát. A kuruc sereg azonban megindul a falu felszabadítására. Sikerül visszafoglalniuk a falut, s a győzelmi ünnepet együtt tartják meg a két fiatal – János és Anna – lakodalmával.

rendező: Bán Frigyes
forgatókönyvíró: Barabás Tibor
zeneszerző: Farkas Ferenc
operatőr: Badal János
díszlettervező: Márkus Tibor
dramaturg: Thurzó Gábor
jelmeztervező: Weingruber Éva
látványtervező: Sörés Zoltán
vágó: Zákonyi Sándor

szereplők:
Bornemissza János hadnagy Bitskey Tibor
Bíró Anna Vass Éva
Vak Bottyán Mádi Szabó Gábor
Matyi, Anna öccse Gyárfás Endre
Fekete Miska Zenthe Ferenc
Suhajda István Raksányi Gellért
Rácz Miska Pethes Ferenc
II. Rákóczi Ferenc Deák Sándor
Inczédy ezredes Sármássy Miklós

Ez a cikk Remek magyar film: Rákóczi hadnagya először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Kocsis Ferenc kiváló dolgozót kinevezik az új állami áruház igazgatójává. Ilonka a tehetséges divattervező, Boriska a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes könyvelő segíti munkáját. Ilonkával eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, holott mindkettőjük életét a munka tölti ki.

A vetélkedésből hamarosan szerelem lesz. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet.

Rokonaival és barátaival felvásárlási akcióba kezdenek, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház azonban állja a vásárlók ostromát, amíg megérkezik az árúutánpótlás.

Készítők

rendező: Gertler Viktor
író: Gádor Béla
forgatókönyvíró: Darvas Szilárd, Gádor Béla, Barabás Tibor
zeneszerző: Kerekes János, Fényes Szabolcs
operatőr: Forgács Ottó
díszlettervező: Pán József, Weingruber Éva
producer: Végh László
vágó: Zákonyi Sándor

Szereplők:
Kocsis Ferenc Gábor Miklós
Ilonka Petress Zsuzsa
Glauziusz Feleki Kamill
Dániel Latabár Kálmán
Boriska Turay Ida
Klimkó Horváth Tivadar
Dancs Mányai Lajos
Dancsné Mezey Mária
Bezzegh bácsi Gózon Gyula, Tőkés Anna, Bárdy György

Ez a cikk Remek magyar film: Állami áruház először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Az ötvenes évek kultúréletéről kapunk képet ebből a vígjátékból. A váci gépgyár a helyszín, ahol a gyári munkáskórus vezetője a régi dicsőségének fényében tetszelgő, valójában „reakciós” Réz Győző.

Felvonulnak a fiatalok képviselői: a „jampec” Swing Tóni, aki a nyugati tánczenéért rajong és a divatos táncokat majmolja.

Ellenpontként mellette megjelennek a fiatal, megújulást akaró munkások, akik a pozitív irányt képviselik zenei téren is.

Készítők

rendező: Keleti Márton
forgatókönyvíró: Méray Tibor, Békeffy István
operatőr:  Hegyi Barnabás
producer: Vitéz Miklósné
látványtervező: Pán József
vágó: Zákonyi Sándor

szereplők:

Réz Győző Balázs Samu
Swing Tóni Pongrácz Imre
Zsóka Ferrari Violetta
Seregély Bálint Latabár Kálmán
Énekkari tag Gózon Gyula
Torma Feri Soós Imre
Énekkari tag Bánhidi László
Lakatos Ladányi Ferenc
Énekkari tag Bihari József

Ez a cikk Remek magyar film: Dalolva szép az élet először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Döbrögi, a gőgös és kegyetlen földesúr a vásárban elkobozza Ludas Matyi libáit, ráadásul meg is vereti a fiút. Ám Matyit nem olyan fából faragták, hogy visszafizetetlenül hagyjon egy ilyen igazságtalanságot.

Bosszút forral, és ígéretéhez híven, háromszor veri azt vissza…

Készítők

rendező: Ranódy László, Nádasdy Kálmán
író: Fazekas Mihály
forgatókönyvíró: Szinetár György
zeneszerző: Szabó Ferenc
operatőr: Hegyi Barnabás
jelmeztervező: Márk Tivadar
vágó: Zákonyi Sándor

Szereplők

• Soós Imre – Ludas Matyi
• Solthy György – Döbrögi
• Horváth Teri – Piros
• Pártos Erzsi – anyó
• Kiss Manyi – Paméla, a francia nevelőnő
• Ruttkai Éva – Gyöngyi, Döbrögi lánya
• Görbe János – Gergely
• Somlay Artúr – Mohos professzor
• Szakáts Miklós – Bogáncs
• Bozóky István – Nyegrinczky Bálint
• Balázs Samu – vándorszínész 1.
• Hlatky László – vándorszínész 2.
• Horváth Tivadar – vándorszínész 3.
• Ács Rózsi
• Baló Elemér
• Bay Gyula
• Bánhidi László
• Bánóczi Dezső
• Bihari József
• Bodnár Jenő
• Cs. Aczél Ilona
• Fónay Márta
• Földényi László
• Garai József
• Gonda György
• Hindi Sándor
• Horkai János
• Joó László
• Képessy József
• Kőváry Gyula
• Makláry János
• Misoga László
• Molnár Tibor
• Mányai Lajos
• Ifj. Nádai Pál
• Orbán Viola
• Pethes Sándor
• Rajczy Lajos
• Raksányi Gellért
• Szatmári István
• Szemes Mari
• Szemethy Endre
• Szigeti Géza
• Tamás Benő
• Tarsoly Elemér
• Turgonyi Pál

Ez a cikk Remek magyar film: Ludas Matyi először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

Az 1930-ban játszódó paraszti történet hősei, Góz Jóska és Juhos Marika akik szeretik egymást. Szülei adóssága miatt Marika kénytelen mégis Zsíros Tóth Ferke felesége lenni.

Jóska a lakodalomból szökteti meg a lányt. Ahhoz, hogy összeházasodhassanak, Jóska először kubikol, majd mindketten látástól vakulásig dolgoznak parányi földjükön, kutat ásnak, öntöznek.

Tóthék bosszúálló keze azonban utoléri őket, kútjukat tönkre teszik. Az igazságot és a barátját védelmező Jóska akaratlanul gyilkosságba keveredik…

Készítők

rendező: Bán Frigyes
író:  Szabó Pál
forgatókönyvíró:  Dallos Sándor
zeneszerző: Veres Sándor
operatőr:  Makay Árpád
díszlettervező: Pán József
dramaturg: Makk Károly
jelmeztervező: Surányi Lili
vágó: Máriássy Félix

Sszereplők:

Góz Jóska Szirtes Ádám
Juhos Marika Mészáros Ági
Zsíros Tóth Mihály Lehotay Árpád

Orbán Viola
Vidor Ferike
Tamás Benő
Vízváry Mariska

Egri István
Bánhidi László
Görbe János
Horváth Teri
Soós Imre

Ez a cikk Remek magyar film: Talpalatnyi föld először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.

A Korláthy-birtok melletti vasútépítkezés mérnöke, Baracs Pista beleszeret a vásárban a parasztálruhás grófkisasszonyba, Rollába.

A gróf estélyt ad, mert szeretné elérni, hogy a vasút az ő birtokán haladjon keresztül. Baracs az estélyen ráismer Rollára, és tréfából a távollévő gróf Eleméryként mutatja be inasát, Miskát. Rolla viszonzásul cselédlányát, Marcsát öltözteti be Eleméry grófnőnek. Miska és Marcsa öltözéke, viselkedése az úri világ karikatúrájává válik.

Megérkezik az igazi Eleméry, aki felvilágosult, modern ember, és a mérnök mellé áll a Baracs kontra Korláthy vasútépítési ügyben. Baracs és Rolla végül egymásra talál.

Készítők

rendező:  Keleti Márton
író:  Gábor Andor
forgatókönyvíró:  Békeffy István, Bakonyi Károly
zeneszerző:  Fényes Szabolcs, Szirmai Albert

operatőr: Eiben István
díszlettervező: Pán József
jelmeztervező: Surányi Lili
vágó: Zákonyi Sándor

szereplők: 

Mágnás Miska Gábor Miklós
Marcsa Mészáros Ági
ifj. Baracs István Sárdy János
Rolla Németh Marika
Nagymama Gobbi Hilda
Mixi ifj. Latabár Árpád

Korláthy gróf Kemény László
Pixi Latabár Kálmán
Korláthyné Sulyok Mária
Bíró Pécsi Sándor
Baracs István Lehotay Árpád
Eleméry Pethes Sándor

Ez a cikk Remek magyar film: Mágnás Miska először a Retromuzsika.hu. oldalunkon jelent meg.