in

Remek magyar film: Hannibál tanár úr

Hirdetés

Remek magyar film rovatunkban jöjjön Hannibál tanár úr (1956) rendező: Fábri Zoltán.

A Hannibál tanár úr 1956-ban készült magyar tragikomédia. Móra Ferenc: Hannibál föltámasztása című szatirikus kisregénye alapján Fábri Zoltán rendezte. 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé (Budapesti tizenkettő), 2000-ben bekerült az Új Budapesti Tizenkettőbe, 2012-ben pedig felvették a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás listájára is.

Szabó Ernő filmes pályájának talán legjelentősebb alakítása, a csetlő-botló kis középiskolai latintanár megformálása, de a film többi szereplője is emlékezetes marad.

„ a sorra veszem filmjeimet, remélem, egyértelműen bizonyíthatom, hogy valóban hasonló típusú konfliktusokat próbáltam meg ábrázolni. […] A Hannibál tanár úr alapkonfliktusa, hogy a szabad véleménynyilvánítás jogáért ütközik meg ez a kisember a prefasiszta társadalommal, de még kompromisszum árán sem tudja megmenteni magát.” – momdta Fábri Zoltán.

Bemutatják a főszereplő magánéletét

A film nagy hangsúlyt fektet a főszereplő magánéletének bemutatására is, melyek a film legbensőségesebb jelenetei. Ilyen a feleségével (Kiss Manyi) folytatott esti beszélgetése az idealizált jövőről, miközben jóízűen elfogyasztanak egy, akkor még kuriózumnak számító banánt, vagy pedig filmvégi palacsintasütése. Otthona a szó szoros értelmében a nyugalmat adó otthon, egy idilli környezet, ahol végre elismerésnek örvend a hóbortos latintanár, aki máshol csak nevetség és – a bizonyos újságcikk után – megvetés tárgya. Ennek jelentősége abban állhat, hogy jobban lássuk, miként tehet tönkre családokat a politikai hatalom. Kisebb lenne Nyúl Béla tragédiája, ha magányos volna, és csupán magáért volna felelős.

A menedéket nyújtó otthonon kívül azonban Nyúl Bélát korántsem erkölcsös közeg veszi körül. Ott van például az újságíró, aki kedélyesen elbeszélget Nyúl Bélával, majd dörgedelmes cikket ír róla, amiben a sok kacsa hápogása elnyomja az igazságot. A zöldséges, aki csak addig ad hitelt a főhősnek, amíg nem jelenik meg az ominózus újságcikk. Muray (Greguss Zoltán), a befolyásos „nagyfőnök”, aki minden szépet, jót ígér Nyúl tanár úrnak, ám ahelyett, hogy beváltaná ígéreteinek szép szavait, kiaknázva a nép mindenkori gyűlöletéhségét, felhasználja őt propagandájához. Ha Nyúl Béla a kisember tipizált karaktere, akkor Muray a zsarnoké, aki marionett bábukként játszadozik az emberekkel, mindig úgy, hogy neki legyen a legjobb.

Filmünk ugyan az erősen fasizálódó, harmincas évek Budapestjén játszódik, ám a Hannibál tanár úr nem csupán konkrétan a horthysta rendszer, hanem minden elnyomó, diktatórikus hatalom, s annak minden brutalitása és ostobasága ellen szól. Nem véletlen, hogy a film bemutatója az 1956-os eseményekben is kulcsszerepet játszott. Azonban bármelyik korban, bárhol aktuálissá válhat, minden korszak számára van üzenete. Talán ezért is válhatott a magyar filmművészet egyik legnagyobb alkotásává.

Rendezte: Fábri Zoltán
Író: Móra Ferenc
Forgatókönyvíró: Fábri Zoltán, Gyenes István, Szász Péter
Operatőr: Szécsényi Ferenc
Díszlet: Ambrózy Iván
Jelmez: Nagyajtay Teréz
Zene: Tamássy Zdenkó
Főszereplők: Szabó Ernő, Apor Noémi, Buttykay Emmi, Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Bessenyei Ferenc, Bikádi György, Greguss Zoltán, Kálmán György, Makláry Zoltán.
Készült: 1956-ban.

Szólj hozzá!
Hirdetés
Hirdetés

Dolgozz a Budapesti Operettszínházban – itt egy újabb lehetőség

Kertész Zsuzsa életműdíjat kapott 2016-ban – megható szavakkal méltatták