CSED utalás 2022 – infok itt!
A családtámogatási ellátásokat 2022-ben is a kormányhivatalok utalják, mégpedig minden hónap első munkanapján.
Mikor utalják? Ezt tudjuk pontosan, azonban a bankszámlára elképzelhető, hogy csak a következő munkanapon érjezik meg az összes.
Ez igaz a GYED-re, a GYES-re, a CSED-re és a GYET-re is, de a családi pótlékot is a lenti időpontokban utalják a kormányhivatalok.
Fontos tudnivaló, hogy aki bankszámlára kéri a pénzt, annak már a hónap első munkanapján utalja az állam az ellátást, miközben a posta csupán a hónap 10. napjáig viszi házhoz a családtámogatási ellátásokat. – írja a zsebremegy.hu.
CSED utalás 2022
2022. január 3. hétfő
Ki jogosult csecsemőgondozási díjra?
A szülő nő jogosultsági feltételei
Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
- a biztosítás tartama alatt vagy
- a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy
- a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik.
- az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette (a gyermek gondozásba vételének napjától),
- az – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. § sz) pontja szerinti – családbafogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza (a gyám kirendelésének napjától),
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson feltüntetett naptól a gyermeket szülő nő – igazolás szerinti – egészségi állapotának fennállásáig),
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal (az elhalálozás napjától),
- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák (az igazoláson feltüntetett naptól az örökbe fogadni szándékozó nő – igazolás szerinti – egészségi állapotának fennállásáig),
- az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal (az elhalálozás napjától),
- az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe (a gyermek gondozásba vételének napjától),
- a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő felügyeleti joga megszűnt (attól a naptól, amikortól a szülő nő felügyeleti joga megszűnt).
amennyiben a fentebb meghatározott feltételek bármelyikének bekövetkezése napján a szülő nőre vonatkozó jogosultsági feltételekkel rendelkezik.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap
A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
- a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerinti biztosításban töltött időt,
- a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét – kivéve az ún. diplomás gyedet (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E.§ alapján megállapított gyermekgondozási díj),
- köznevelési intézmény, a szakképző intézmény vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
- a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét,
- a Tbj. 49/A. § (1) bekezdése alapján kötött megállapodás útján szerzett biztosítási időt. A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő szerzése céljából az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi hatálya alá tartozó szolgálati jogviszonyban állt személy megállapodást – anyasági pénzbeli ellátás biztosítására irányuló megállapodás – köthet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal, magyarországi lakóhely hiányában az egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi kormányhivatallal.
A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.
Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.
A csecsemőgondozási díjban részesülő személy köteles nyolc napon belül bejelenteni, ha a fenti körülmény bekövetkezik.
Keresőtevékenység: a Tbj. 6.§-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
Mennyi időre jár a csecsemőgondozási díj?
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.
Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy abból legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg.
A szülési szabadság tehát legkésőbb a szülés napjával kezdődik, azaz a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.
A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a koraszülött gyermekek esetében. A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
A szülési szabadság kiadására, igénybevételére egyébként a munkáltató és a munkavállaló megállapodása az irányadó.
Amennyiben a csecsemőgondozási díjat nem a szülő nő kérelmezi, úgy a csecsemőgondozási díj a csecsemőgondozási díjra való jogosultság megállapításától a gyermek születését követő 168. napig jár.
A szülési szabadság megszűnik:
- a gyermek halva születése esetén,
- ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napon,
- ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
A szülési szabadság tartama a fenti esetekben a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.
Az egyéb foglalkoztatási jogviszonyokban (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő, megbízási jogviszony stb.) a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezések szerint kell a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát megállapítani.
Milyen jövedelem alapján számítják a csecsemőgondozási díj összegét?
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.
1. Amennyiben az igénylő a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában 180 naptári napi jövedelemmel, akkor csecsemőgondozási díj naptári napi alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik az igénylő legalább 120 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában, akkor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. §-a szerinti – biztosítási jogviszonya az igénylőnek.
3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
Szerződés szerinti havi jövedelem:
- a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
- egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,
- az egyéni és társas vállalkozók esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
- mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92 %-a,
- a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.
A csecsemőgondozási díj naptári napi alapjának megállapítása során alkalmazandó kedvezményszabály:
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj -, gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának ideje.
A biztosítás megszűnését követően járó pénzbeli ellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Milyen mértékű a csecsemőgondozási díj?
A csecsemőgondozási díj naptári napi összege a naptári napi alap, illetve a naptári napi jövedelem 100 %-a.
Az így megállapított összeg személyi jövedelemadó köteles bruttó összeg, az adókedvezmények figyelembevételével a személyi jövedelemadó-előleget az ellátást megállapító szerv levonja.
A csecsemőgondozási díj után társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni.
Álláskeresési ellátásban részesülők csecsemőgondozási díjának összege
Ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére kerül megállapításra, a csecsemőgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincad részét.
Hogyan kell igényelni a csecsemőgondozási díjat?
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet az egészségbiztosító által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
A csecsemőgondozási díjat kérelmezőnek a csecsemőgondozási díj igénylésekor ki kell töltenie a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt.
Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató kérelmét az “Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.
A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is a “Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon.
Hová kell a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet benyújtani?
Csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a biztosított foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, a biztosítás fennállása alatt és annak megszűnését követően is.
Ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a kérelmet a volt foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalhoz, illetve a fővárosban és Pest megyében Budapest Főváros Kormányhivatalához (továbbiakban: kormányhivatal) kell benyújtani.
Egyéni vállalkozó, őstermelő, ún. önfoglalkoztató a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz elektronikus úton nyújthatja be kérelmét.
Mit kell csatolni a kérelemhez?
Csatolandó továbbá – szülés előtt igényelt csecsemőgondozási díj esetén
Amennyiben a biztosított a csecsemőgondozási díjat a szülést megelőző időponttól kéri, a szülés várható időpontját a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolással, vagy ha a szülő nőt nem vették terhesállományba, akkor a várandósgondozási könyv másolatával kell igazolni. A szülést megelőző időponttól való igénylés esetén, illetve ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a gyermek születésének tényét a szülést követően, a születési anyakönyvi kivonat másolatával igazolni kell.
(A csecsemőgondozási díjra való jogosultság perinatális halottvizsgálati bizonyítvánnyal is igazolható.)
Aki az ellátást csak a szülés napjától igényli,
- társadalombiztosítási kifizetőhelynél – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolatát) kell kérelméhez mellékelni,
- kormányhivatalnál – nincs további dokumentum, amit a kérelemhez csatolni szükséges.
Mit kell tennie a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?
Ha a foglalkoztatónál nincs kifizetőhely
A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő.
Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely nincs, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt – csecsemőgondozási díj iránti kérelem esetén a Magyar Államkincstár Központja által a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatvánnyal együtt – öt napon belül a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak megküldi.
A kérelem kizárólag elektronikus úton Cégkapun, vagy a kormányhivatalnál történt regisztrációt követően Ügyfélkapun küldhető meg a kormányhivatalhoz. Ahhoz, hogy a foglalkoztató a csecsemőgondozási díj iránti igényt Ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton tudja benyújtani, szükséges, hogy a kormányhivatalnál regisztráltassa magát.
A csecsemőgondozási díj igényérvényesítése során szükséges igazolásokat papíralapú digitalizált dokumentumként kell csatolni az elektronikus űrlaphoz azzal, hogy a papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért a foglalkoztató, ennek hiányában az igénylő felel.
Nem lehet papíralapú digitalizált dokumentumként az elektronikus űrlaphoz csatolni az “Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt.
Az igénybejelentés napja a kérelem benyújtásának igazolt napja.
A foglalkoztató a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
Ha a foglalkoztatónál kifizetőhely működik, a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra vonatkozó kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat öt napon belül a kifizetőhely részére megküldi.
A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni.
Ki bírálja el a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet? Ki folyósítja az ellátást?
A csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el. Utóbbi esetben az elbírálási feladatokat a kormányhivatalok látják el. A csecsemőgondozási díjat társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.
A csecsemőgondozási díj megállapításakor határozatban kell rendelkezni az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről.
Aki ugyanazon gyermeke jogán ismételten csecsemőgondozási díjat kérelmez, annak az eredeti határozatban megállapított összegben folyósítják tovább az ellátást.
Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét jogviszonyonként kell a fentiek szerint elbírálni.
A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy kormányhivatal a pénzbeli ellátás jogosultját – kérelmére – tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Ha csecsemőgondozási díj folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, és nem létesít újabb biztosítási jogviszonyt, továbbra is a volt foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely, ennek hiányában a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja tovább az ellátást. Ha a biztosított az ellátás folyósításának az ideje alatt foglalkoztatót vált, az új foglalkoztató szerinti társadalombiztosítási kifizetőhely, ennek hiányában a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja a már megállapított ellátást.
A biztosított írásbeli kérelmére a csecsemőgondozási díj folyósítását szüneteltetni kell.
Visszamenőlegesen is igényelhető a csecsemőgondozási díj?
Az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni a csecsemőgondozási díj iránti igényt. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
Mennyi idő alatt bírálják el a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet?
Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalhoz, vagy az igénylő munkáltatója által működtetett kifizetőhelyhez történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap.
Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a gyermek születésének várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.
Hogyan történik a csecsemőgondozási díj folyósítása?
Az első megállapítást és folyósítást követően a csecsemőgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani – az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással – a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, a társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak legkésőbb a bérfizetési napon.
Hogyan történik a csecsemőgondozási díjra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás folyósítása?
A csecsemőgondozási díjra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő vagy testvér kérheti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást. A felsorolás a jogosultak egymás utáni sorrendjét is jelenti.
A fel nem vett ellátást nyomtatványon kell kérni, amelyet a csecsemőgondozási díjra jogosult halála napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül lehet benyújtani.
Mit lehet tenni, ha a döntéssel nem ért egyet a kérelmező?
Amennyiben nem ért egyet a kérelmező kérelme elbírálásával, akkor a csecsemőgondozási díj tárgyában hozott döntés ellen közigazgatási pert indíthat.
Lehet-e kapni csecsemőgondozási díjat, ha a szükséges biztosítási idővel a kérelmező nem rendelkezik?
Abban az esetben, ha a biztosítottnak minősülő kérelmező nem rendelkezik a csecsemőgondozási díj folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítsa meg a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot annak is, aki arra a méltányossági jogcím nélkül nem lenne jogosult.
Mit kell tenni, ha az adatokban változás következik be?
Aki csecsemőgondozási díjban részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni 15 napon belül az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra való jogosultságát vagy az ellátás folyósítását érinti.
